A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

Az északi megoldást január 1-én meg tudják kezdeni, míg a délinél 6—7 napos eltolódással kell számolni. A beszélgetésben az üzemanyag-ellátás is szóbakerül. Wöhler megkérdezi, kapnak-e további üzemanyagot a déli támadáshoz. Gu­derian erre azzal válaszol, hogy ha a támadást szerencsésen vezetik, a hadseregcsoport azonnal kap üzemanyagot. Ellenkező esetben félbe kell hagyni a hadműveletet, és az üzemanyagot vissza kell tartani. Döntés egyelőre még nem születik. Éjfél után 1 órakor, azaz már december 30-án v. Grolman közli az OKH-val, a déli megoldást készítik elő, de még nem ad parancsot, hogy mindent erre állítsanak át, mert meggyőződése, hogy a déli megoldás nem jön számításba. 107 E napon, december 30-án a probléma tisztázására a ,,Dél Had­seregcsoportnak" időközben Eszterházára áthelyezett harcálláspont­jára érkezik Wenck altábornagy. A megbeszélésen, melyen Balek tá­bornok is részt vesz, a ,,Dél Hadseregcsoport" az idő- és az üzem­anyagszükséglettel érvel az északi megoldás mellett. Az idő sürget, mert a budapesti csapatok nem tudnak sokáig védekezni, és mert a szovjet csapatok még nem kezdtek átcsoportosítást. A kezdeményezés ezért most a németeknél van. A hadseregcsoport másik nyomós érve az üzemanyag. Közlik Wenckkel, hogy a meglevő és az OKH által kiutalt készlet csak az északi megoldáshoz elegendő. A déli megoldáshoz a vasutak helyzete folytán a támadó alakulatok zömének országúton kell mozognia, ez 900 köbméter többletszükségletet jelent, amit nem tudnak honnan előteremteni. — Mindezek alapján a „Dél Hadseregcsoport" az északi megoldás mellett dönt. Ha azonban a 2. páncéloshadseregtől meg­kapja a 3. lovasdandárt, akkor a Székesfehérvártól északnyugatra levő térségből támadást indít a Margit-állás e szakaszának vissza­szerzésére. Ez a támadás azonban — ugyancsak szállítási nehézségek miatt — előreláthatólag csak január 14. után kezdődhet meg. Wenck altábornagy elfogadja a „Dél Hadseregcsoport" érveit, s 20.05-kor erről telefonon jelentést tesz közvetlen felettesének, Gu­deriannak. Wenck hangsúlyozza, hogy minden az időnyeréstől függ, ki kell használni azt a lélegzetvételi szünetet, amire most a szovjet csapatoknak szükségük van. Az északi megoldást azonnal el lehet kezdeni, a délihez további öt napra van szükség, és a támadásnak ezt az elhúzódását nem lehet megengedni. Az északi megoldásnál a Duna északi partjáról bekapcsolódik a támadásba a 96. gyalog- és a 711. népi-gránátoshadosztály is, — a déli megoldásnál bevetésük csak hosszú menetelés után lenne lehetséges. „Guderian vezérezredes azt válaszolja, hogy nyilván nehéz át­állni, mivel már mindent az északi megoldásra állítottak be. Megpa­rancsolja az északi megoldást és reméli, lélekkel mindenki benne lesz ebben." 108 December 31-én Guderian előző napi, telefonon adott hozzájá­rulása után megérkezik a IV. SS-páncéloshadtest támadásához a távi­rati engedély is. Eszerint a január 1-én kezdődő támadás első célja a szembenálló szovjet alakulatok szétverése, és a Budapesttel való összeköttetés gyors helyreállítása. Elő kell készíteni az ottani csa­patok kitörési kísérletét. Erre az OKH majd külön parancsot ad. Az

Next

/
Thumbnails
Contents