A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

sági iskolák természetesen nagyobb területeket kaptak; szinte tangazdaságokat tudtak berendezni ezeken a juttatott ingatlanokon. (Móron például 35 kat. hold 1098 n.-ölet, a sárbogárdi gazdaképző pedig 25 holdat kapott.) Felvetődött egy kertmunkásképző iskola létesítésének gondolata is a megyében, mégpedig Pusztaegresen, ahol a Bem-féle kastélyt szemelték ki iskolahelyiségnek, majd a bárándi volt alapítványi kastélyt is hasonló célra szánták. A megyei földbirtokrendező szervek a kastélyok körül tangazdaság céljára 50—50 kat. hold területet is kijelöltek.

181 Egy esztendő múltán Pusztaegresen a helyi földművesszövetkezet ismét kísérletezett az iskola létesítésével, de ekkor annak megszervezésében már mérsékeltebb igényekkel léptek fel; a kastély körül mindössze 19 hold szántóterületet kértek.

182 Ezeket a kertmunkás iskolákat létesítő helyi kezdeményezésekéit. egyelőre a gyakorlatias gondolkodású vezetők meghiúsították; mondván, hogy helyette kevesebb költséggel és nagyobb haszonnal dolgozó faiskolákat létesítsenek, mert ezek ugyanezt a feladatot töltik be. így Bicskén, Igaron, Csákváron, Polgáraiban, Móron és Válón megyei kezelésű faiskolákat létesítettek, ahol egyelőre a törvényhatósági utak mellé majdan kiültetendő facsemetéket ápolták.

183 A baloldali pártok és a földreform A földreformot a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt radikálisan kívánták megoldani. Ennek érdekében ezek a pártok 1945. április elején már gazdagyűléseket rendeztek Székesfehérváron, és a megye falvaiban. Ezeken ismertették a földreform jelentőségét, sőt több helyen, mivel a földreformrendeletet nem ismerték, még a reform technikai lebonyolításában is segédkeztek. A pártok küldöttei a gyűléseken a reformmunkálatok azonnali megkezdését sürgették. Tudatában voltak annak, hogy a reform politikai hatása óriási lesz, és felrázza az addig közömbös rétegeket is. A reform az egész parasztságot a demokratikus átalakulás mellé kapcsolja, és végrehajtásával az ország egyik legnagyobb földbirtokos vármegyéjét gazdaságilag is szétzúzzák. A Parasztpárt és a Kommunista Párt tagjait ott találjuk a községi, járási és a megyei népi szervek mellett, a földigénylő bizottságokban is. Ezek a nemzeti bizottságokhoz hasonlóan a községben megalakult demokratikus pártok küldötteiből alakultak meg, bár azok hiányában a párton kívüli földigénylőkből, a falu kisbirtokos, de főleg törpebirtokos elemeiből és a mezőgazdasági cselédségből is létrejöhettek. Az egyes községekben végrehajtott intézkedésekben a legbefolyásosabb pártok vezetőinek döntő szava lett. A demokratikus átalakulás menetét a legerősebb pártok szabták meg. Javaslatukra intézkedtek a népi szervek a földreformban, a közigazgatás menetében, valamint az új élet elindításában. Alapon a felszabadulás utáni napokban a pártok javaslatára községi kezelésbe vettek egy malmot, amelyet később a falu földigénylő bizottsága hivatalosan is átadott a községnek. A malom megszerzéséért a kommunisták tettek legtöbbet, akik bebizonyították, hogy a malom tulajdonosának