A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

Az inotai katolikus egyház 18, a seregély esi 40, az úrhidai 30 holdat kapott. 100 holdra egészítették ki a székesfehérvári plébániák ingatlanait, a nagyvenyimi és karácsony szállási egyházközségeknek pedig a zirci apátság uradalmából juttattak 30—30 holdat.

166 Nagyhantoson az egyházközség ingatlanait még 1932-ban kicserélték, és ekkor elég rossz minőségű földet kaptak helyette. Az egyházközség a későbbi években hiába kísérelte meg azok viszszaszerzését. A plébános szerint is most érkezett el annak az ideje, hogy ezt a sérelmet orvosolják. A Földigénylő Bizottság a nagyhantosi egyháznak a lóki és a sárkeresztúri út között fekvő területet juttatta.

167 A reform végrehajtása során túlkapások is történtek. így Perkátán a római katolikus egyház ingatlanát felosztották, igénybevették a pusztaszabolcsi templom fenntartását szolgáló 12 holdas ingatlant is, és helyettük mást nem is adtak, de nem is kárpótolták az egyházközségeket.

168 Hasonló eset történt Nádasdladányban is. Csak 1945 nyarán és őszén juttatták vissza a perkátai ingatlant az egyháznak, és adtak kártérítést a kisajátított egyházközségi ingatlanok helyett, Ka jászon viszont 30 holdat adtak a katolikus egyháznak, holott ebben a községben lelkészség nem is volt, hiszen a lakosok Válhoz tartoztak. A kajászói református egyháznak viszont 40 holdas ingatlana volt, és kiegészítésképpen 30 holdat kapott. A két egyháznak juttatott ingatlanokat hamarosan visszavették. Elutasították a lovasberényi református egyház kérelmét is, mivel az ingatlan felhasználásával kapcsolatosan közelebbi célt nem tudott meghatározni,

169 és a Földigénylő Bizottság is úgy látta, hogy erre nincs az egyházközségnek szüksége. A fülei katolikus egyház 67 holdas ingatlanát kívánta 100 holdra kiegészíteni, de kérelem érkezett a verebi, a kálozi, és más egyházközségektől is. A községi Földigénylő Bizottságok azonban a csekély földalap, valamint a megállapítható jogosulatlanság miatt ezeket a kérelmeket már nem teljesítették. Templomok, lelkészlakok újjáépítéséhez azonban hozzájárultak, uradalmi épületek bontásából eredő építőanyagot juttattak a bakonykúti, a kislángi, a vértesacsai, a sárkeresztúri és még több egyházközségnek.

170 Az alsószentiváni Szluha kastélyt pedig templom és lelkészlaknak történő felhasználás céljából a katolikus egyházközségnek juttatták, a közvetlen mellette lévő 2 kat. h. és 463 n. öl területtel.

171 1946. őszén már az egyházközségeknek sem tudtak juttatni ingatlanokat. A pestlőrinci unitárius egyházközség 30 holdat kért Ercsi határából. Ez a község már tartalékterülettel sem rendelkezett, mivel 159 bodonyi és 26 rákoscsabai családot telepítettek le erre a tartalékterületre.

172 A földreform és az uradalmi iskolák A földreform végrehajtása során gondoskodni kellett azokról az iskolákról, amelyeknek fenntartói eddig az uradalmak voltak, illetőleg bizonyos községi, vagy állami iskolákban uradalmi javadalmazás mellett tartottak fenn tantermeket és tanítói állásokat. Különösen sok katolikus iskola volt az uradalmakban. A földbirtok-