A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
azonban továbbra sem volt megoldott, különösen a nagyobb befogadók épességüeik nem találtak gazdára, mert azok újjáépítése és fenntartási költsége óriási összegeket emésztett volna fel. A megyében mintegy 24 volt nagybirtokost hagytak meg kastélyában. Ezek földbirtokait megváltották, de a kastélyt és körülötte a szántóterületből kevés részt visszahagytak nekik. A visszamaradt kastélyok egyike sem volt nagyobb 20 szobásnál, és természetesen a legtöbbjük háborús sérült volt. 154 A Baracs-Karcag-pusztán lévő kastélyban továbbra is Karczag Józsefné lakott, Ercsi—Sina-telepen a Zerkovitz Oszkárné féle úrilakot az állami gazdaság bérelte még 1949-ben is. HerczegfalvaNagysismándon a Nagy család élt egy tíz szobás úrilakban. FarkasSismándon a puszta volt tulajdonosa a 13 szobás tiszti laknak felét ugyancsak az állami gazdaságnak adta át használatra, míg a másik felében családja (Farkas) lakott. Kápolnásnyéken Dabasi Halásznak, Gróf-tanyán Hideghétinek, Pettenden a Kenesseyeknek, Haltenbergernek és a Luczenbacher családoknak hagyták meg a szinte romos állapotban lévő kastélyokat, amelyeket a tulajdonosok lakásnak használni már nem tudtak. Kálóz-Aranyos-pusztán Tripolszky, Belmajorban pedig gróf Széchenyiné élt. A csalai kastély teljesen, a kisfaludi pedig 2/3 részben maradt meg a Simay családnak. A Pátka-Mária majori kastély az Evangélikus Püspökségé, a PolgárdiKiscséri pusztai kastély pedig Bleyer Jenőé maradt. Rácalmás belterületén a Jankovich és Tallián családok, Galambos-pusztán pedig Franki Jánosné élt továbbra is családjával. Sárszentmihályon a Szterényi féle három kastély közül az úgynevezett kiskastély maradt vissza a nagybirtokosnak, mivel ez az épület maradt leginkább épen. Sárosd-Jakab szálláson Kovács Gábor kastélya a legkifogástalanabb állapotban vészelte át a háborús időket, ennek ellenére a tulajdonos nem lakott ott, és nem is hasznosította még haszonbérlet formájában sem. Sárkeresztúron Sándormajorban a Beier-féle kastély maradt vissza a tulajdonosnak, Szolgaegyházán pedig a Nedeczky Griebs családinak a középszolgaegyházi kastélya. A Végh családnak, és Velics Józsefné részére Verebén ugyancsak meghagyták kastélyaikat. 155 Nem került juttatásra a megyében 19 nagy kastély még 1949 elején sem. Ezek jórészt erősen romos állapotban voltak és restaurálásuk nagy összegeket emésztett volna fel. így Aba-Felsőszentiván-pusztán gróf Zichy Rafael nagykastélya, amely 4410 légköbméter nagyságú volt. Ugyancsak nem akadt gazdája a felsőszentiváni 3200 légköbméter nagyságú úrilaknak sem. Bicskén a Stégéi féle kastélyok (2), Tornyó-pusztán a Hohenlohe, Tükrös-pusztán a Pálffy-Daun féle kastélyok maradtak kihasználatlanul. Cece— Menyőd-pusztán a 20 szobából álló Uher Alfonz kastély azért nem talált gazdára, mivel félig romos állapotban volt. A csákberényi Merán kastély kötőgerendáit is kifűrészelték, így azt az összeroskadás veszélye fenyegette. Ercsiben a Wimpffen-féle kiskastélynak a tetőzete pusztult el, de falai épen maradtak. Gárdony—Agárdpusztán a Kozma-féle tiszti lak, valamint a Schreiner féle kastély, továbbá a pálmajori Kovács kastély is kihasználatlan, Igar—Ddc-
