A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

szélgetésről, — de 28-i támadása teljesen úgy folyt le, mintha Wenck elgondolásainak ismeretében cselekedett volna. 28-án ugyanis Kün­gös — Jenő — Berhida — Ősi térségében vannak súlyos harcok, to­vábbá Mórtól keletre, Csókakőnél és Csákberénynél, végül Mórtól északra, Pusztavámnál. Déután szovjet kézre kerül a Küngöstől keletre levő erdő. A Jenő­től nyugati irányba támadó szovjet erők átkelnek az Ősi — Ber­hida úton. Estére a német 1. páncéloshadosztály a következő vonalra szorul vissza: Csajág keleti széle — Küngöstől 2 km-re északkeletre — tanya Berhidától 3 km-re keletre — Ősi délkeleti része — Ősitől 1,5 km-re északkeletre — a csatorna mentén a Csórtál délkeletre levő tó déli sarkáig. — Ez az arcvonal az év végéig már nem változik töb­bé, kivéve Ősinél, ahol a helységért és a helységben napokon át harc folyik. 96 Mórnál a szovjet csapatok délnyugat felé a 4. lovasdandárt tá­madják. Csákberénynél 25 harckocsi támogatásával egy szovjet zász­lóalj támad, ismét délnyugati irányba Csókakőt egy másik szovjet zászlóalj reggel elfoglalja, de a németek a délután folyamán vissza­foglalják. Jelentős szovjet erők támadják Mórt is, de a németek meg­állítják a támadást. Pusztavám előbb a szovjet csapatok kezére kerül, de a németek visszafoglalják. Saját helyzetükről a németek hadműveleti naplójuk tanúsága szerint a következőképpen vélekednek: ,,A Balaton és a Velencei-tó között az 1. és a 23. páncéloshad­osztály az eddigi magas veszteségek ellenére is ki fog tartani. Az át­karolási kísérlettel szemben a móri szorosban be kell vetni a 4. lovas­dandárt ellenlökésre. A seregcsoport ezzel utolsó gyalogos tartalékát adja ki. A Vértes-hegységen át Komárom felé irányuló támadással szemben csak a páncélos-csoportok állnak rendelkezésre, említésre nem méltó gyalogsággal. A páncélos-csoportok hatása az erősen át­szegdelt terepen korlátozott. Az ellenséget ugyan fel tudják tartóz­tatni, és veszteségeket tudnak okozni neki, de gyalogsággal való folytatódó átkarolás esetén nem tudják megakadályozni, hogy az el­lenség előnyomuljon a hegység nyugati kijáratához. Ezért sürgősen gyalogság ideirányítására van szükség." 97 December 29-én a fej érmegyei harcok súlypontja ismét Mór környékén van. A szovjet csapatok a megye nyugati határán kívül birtokukba veszik Ősi községet, a megyében pedig Csókakőnél és Pusztavámnál támadnak. Csókakő többször gazdát cserél, de végül a szovjet csapatok kezén marad. Sikeres a szovjet támadás Puszta­vámnál is, a helységen kívül sikerül az északnyugatra, a megye ha­tárán kívül emelkedő magaslatot is elfoglalni. Nem sikerül viszont a Sőréd elleni, illetve a Mórtól északnyugatra indított szovjet tá­madás. 98 Az arcvonal a megyében december 30-án nem változik említésre méltó mértékben. Ismét Mórnál, Csókakőnél és Pusztavámnál van­nak harcok. A szovjet csapatoknak sikerül benyomulniuk Mór dél­keleti részébe, de német ellenlökés kiveti őket onnan. Csökken a harctevékenység az arcvonal egész Vértes-hegységi szakaszán. 99 Az év utolsó napján, december 31-én ismét Csókakőnél és Pusz-

Next

/
Thumbnails
Contents