A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

azonnal hozzálátnak a reform megvalósításához. Iváncsán azonban a gyors reformintézkedés azzal magyarázható, hogy mindössze 807 kat. hold volt a földalap, amelyre 340 igényjogosult volt. Itt április utolsó hetében 195 családnak 700 holdat juttattak. Perkátán április 30-ig 472 személynek teljesen átadták a földalapot, de föld nélkül maradt 142 igényjogosult, akiknek a Földigénylő Bizottság 1500 kat. hold földet kívánt a szomszédos uradalmak valamelyikéből szerezni. Először a herczegfalvi Földigénylő Bizottságot keresték meg kérelmükkel, de ott eredménytelenül végződött tárgyalásuk, mivel a község telepítésre volt kijelölve, ezért nagymennyiségű földet tartalékoltak a telepesek számára. 1945. május 13-án a Nemzeti Bizottság és a Földigénylő Bizottság a földosztás során a faluban előállott új helyzetet elemezte. A Földigénylő Bizottsághoz ugyanis egyre érkeztek a pótigénylések, és némi változtatást vittek végbe a juttatásokban is. így átlag 6 kat. hold földet tudtak juttatni az igénylőknek, amelyet a községi népi szervek és a juttatottak is kevésnek tartottak. Ezért a cisztercita uradalom mellett fekvő Szolgaegyházától kívánták megkapni azt a határrészt, amelyet 1928-ban csatoltak el Perkáta községtől. Ez a terület a Budapest—Dombóvár vasútvonalig terjedt, és kb. 1500 kat. hold volt. Herczegfalva határából a szomszédos puszták területét — Mélykút, Kis- és Nagyvenyim — kívánták megszerezni. Természetesen a perkátai igények túlzottak voltak, ezt a megyei szervek is felismerték, és így ezeket a követeléseket más községek rovására nem támogathatták. Végül is Szolgaegyháza határából kapott Perkáta 440 kat, hold szántóföldet.

19 Az 1945 tavaszán lezajlott agrárátalakulás lehetőséget adott a parasztságnak, hogy a háború által tönkretett gazdaságok a fejlődés útjára lépjenek. Fejér megye elpusztult mezőgazdaságát éppen a földreformadta előnyök és az ennek következtében fellépő kedvező körülmények teremtették újjá, majd gyorsították meg fejlődését. Az újgazdák az első években sok nehézséget küzdöttek le, közülük igen sokan a szövetkezetek valamelyik kategóriájában találtak megfelelő támaszt. A reform munkálatai az év végére annyira előrehaladtak, hogy az eredményeket már összegezni lehetett. Ennek nyomán kitűnt, hogy a megyében 33 172 földigénylő volt, akik közül 27 905 természetes és jogi személy igényjogosultságát ismerték el. A Földigénylő Bizottságok 340 733 kat. hold területet vettek igénybe. Ezt a földalapot a következő kategóriákból hozták létre: elkoboztak 76 gazdaságot, összesen 17 748 kat. hold területtel. Tulajdonosaikat a földreformtörvény értelmében hazaárulóknak nyilvánították, mivel nagyrészük aktív szerepet játszott szélsőjobboldali pártokban, vagy az előző rendszerben népellenes politikát folytatott. Elkobozták azoknak a birtokait is, akik a háború idején a német hadsereg kötelékeiben harcoltak. A megyében elkobzásra került még 1112 volksbund gazdaság is, amelyek összesen 4141 kat. hold területet tettek ki. Ezek a gazdaságok átlag 4—5 holdas kisparaszti üzemek voltak Ba,konykúti, Bakony sárkány, Balinka, Gánt, Herczegfalva, Isztimér, Martonvásár, Mór, Pusztavám, Vértesboglár, Vértesacsa, Alcsút és Nadap községekben.