A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

A reformmunkálatokat néhol március közepén, másutt április elején kezdték el a megyében, szinte öntevékenyen! Az összeírási lapok április 8-a után érkeztek meg a megyei hatóság címére. Ezután számbavették a megyében mezőgazdaságilag művelhető területeket, valamint a törpe, kis- és nagybirtokos gazdaságokat. A földreform munkálatainak megkezdése előtt, 1945. április 1-én Fejér megyében az alábbi birtokkategóriákat találjuk: A birtok nagysága katasztrális holdakban: A gazdaságok száma: összterülete katasztrális holdakban: 0 — 5 56 566 72 811 5 — 50 13 369 171 632 50 — 100 350 24 087 100 — 1000 413 135 144 1000 — 3000 94 167 241 3000-en felüli gazdaság 21 121 856 Fejér megyében a földosztás hajnalán összesen 70 813 gazdaság volt, amelyek 692 771 kat. hold földvagyonnal rendelkeztek.

10 A székesfehérvári Földigénylő Bizottságot a Nemzeti Parasztpárt székesfehérvári szervezete által összehívott földigénylők gyűlésén választották meg. A bizottság tagjai már másnap lázas munkába kezdtek. A föld- és házhelyigénylők tömegesen jelentkeztek. Az élniakarásnak, a jövőbe vetett hitnek egyik legszemléletesebb megnyilvánulása éppen a földmunkásoknak ez a földigénye volt.

11 Székesfehérvár agrárszegénységének április 27-én kezdték a földet juttatni. E nap reggelén nagy csoport parasztember jelent meg a Ponty vendéglő előtt, ahonnan Bárándra és Sashalomra vonultak. Ezeken a pusztákon 1700 kat. holdat osztottak Székesfehérvár agrárszegényeinek. Május 2-án a Táci úti és a Futás-dülői, másnap a Felsőtelek, a Zámolyi úti részek és a Vadmező került felosztásra. A földreformért már az első napokban a legtöbbet a kommunisták és a parasztpártiak tettek. Megbízottaik ott voltak a Földigénylő Bizottság megalakulásánál, és segítették azt a legszükségesebb teendők elvégzésében.

12 A városban ekkor már működő másik két demokratikus párt: a szociáldemokrata és a Kisgazdapárt vezetői is támogatták a földreformot, agitációs gyűléseiken a demokratikus átalakulás egyik első lépéseként emlegették.

13 A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M. E. sz. rendelet szerint a juttatás céljára az állam földalapot létesít, amely elkobzott és kisajátított, valamint az államkincstár tulajdonát képező földbirtokokból tevődött össze. A földalap létesítését a községi földigénylő bizottságok végezték. Ezek április 20-ig minden községben, néhol még külön a pusztákon is megalakultak.

14 A megyei Földbirtokrendező Tanács csak április 23-án jött létre.

15 Ugyanekkor Tildi István, miniszteri megbízott a földreform ügyében már április 10-e után a megyében tevékenykedett: Székesfehérváron április 15-én egy nagygyűlésen