A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

hogy a nagybirtokosoknak ez a földosztás jó üzletnek bizonyult, hiszen a vagyonváltságos földeket jóval magasabbra értékelték a szabadforgalmú földek árainál. Ugyanakkor a nagybirtokos osztály egyes tagjai vagy képviselői igazolni látták azt az antiszociális érvüket is, hogy a magyar törpebirtokos és napszámos réteg alkalmatlan arra, hogy önálló mezőgazdasági üzemet tartson fenn, és nem utolsó sorban ez adott indítékot arra is, hogy a nagybirtok védelmében akár a legmagasabb állami fórumokon is fellépjenek. (Pl. Hagyó Kovács Gyula, az előszállási uradalom jószágkormányzója a földreform ellen tett kijelentéseket egy felsőházi ülésen.) Amíg országos méretekben az volt tapasztalható, hogy a nagybirtokosok vagyonváltságos földjeiket általában a legsilányabb minőségűekből adták le, addig Fejér megyében — ahol bőven állott jó minőségű föld a nagybirtokosok rendelkezésére — szinte a legjobb területeket adták át, mert ebben az esetben a nagybirtokos jól járt, a szegény parasztság pedig a részletfizetésekkel egyre nehezebb helyzetbe került.

4 A II. világháború alatt, a korábbi (1920. évi XXXVI. t. c.) reformtörvényhez hasonlóan ismét a hadiérdemeket tekintették elsődlegesnek, amikor a zsidótörvény értelmében 1943—1944-ben felosztottak 18 ezer hold földet.

5 Ez azonban már az ellenforradalmi rendszer utolsó erőfeszítése volt, hogy a népellenes politika folytatására népi bázist szerezzen. A reformot nem is tudták teljesen végrehajtani, a földek egyrésze a Közjóléti Szövetkezet kezelésében maradt. A földosztást az ellenforradalmi rendszer alatt a társadalom visszahúzó erői akadályozták, és megvalósulását gáncsolták. Világossá vált, — és ezt már a 30-as évek végén egyre többen látták, — hogy a magyar földkérdést csak gyökeres társadalmi változás esetén lehet megoldani. Arra a reformok hívei sem mertek gondolni, hogy a változtatást egy vesztett háború után, az anyagi és szellemi erők széttörése kapcsán kell megkezdeni. Ez a reformnemzedék csak egészségesebb földbirtok-megoszlásra, és ennek nyomán szociális reformokra törekedett, de a feudalizmus utolsó mentsvárainak összetörésére nem is gondolt. Ebben a jellegzetesen nagybirtokos vármegyében csak olyan törekvések voltak, amely szerint igénybe vennék 7 olyan tulajdonos nagybirtokát, akik nem magyar anyanyelvűek. Ezek földbirtokai összesen 25 560 kat. holdat tettek ki. Ugyancsak tervezték, hogy igénybe veszik a reform végrehajtása esetén azt a 18 060 kat. holdnyi területet is, amely 100 holdon aluli kisbérletekre van bontva, valamint azt a 90 105 holdnyi területet, amelyet 100 holdnál nagyobb bérletekre osztva hasznosítanak a tulajdonosok. A II. világháború előtti időben Fejér megye 692 771 kat. hold területéből már 140 679 kat. hold volt haszonbérletben. A reform szakértői ezt a területet kívánták felosztásra juttatni. A földbirtokmegoszlás a következő képet mutatta a II. világháború előtti évben (1938): 0— 5 kat. holdat 50 210 gazdaság 65 952 hold terjedelemben művel 5— 10 kat. holdat 6 696 gazdaság 48 237 hold terjedelemben művel 10— 50 kat. holdat 6 595 gazdaság 122 145 hold terjedelemben művel