A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

talanul hívták össze a törvényhatósági bizottságot, és ezért eshetett meg az, hogy a széthúzás és ellenségeskedés kapott lábra a bizott­ságban. Az elnöklő főispán a felszólalóval vitát kezdett, és ebben a baloldali pártok tagjai támogatták. A vita odáig fajult, hogy a kis­gazdapártiak szigorú vizsgálatot követeltek a törvényhatósági válasz­tások ellen. Ennek szellemében kezdte el a párt elnöke, Ketskés Elek a törvényhatósági jogszabályokat ismertetni. Felszólalását azonban félbeszakították, a munkáspártok és a Parasztpárt tiltakoztak a fel­szólalás ellen. Győrök Ferenc kommunista küldött szerint a Kisgazda­párt elégedetlensége abból fakadt, hogy Czövek András sárbogárdi lakost a váli járási főjegyzői állásra nem választották meg. De a pályázó nem is alkalmas erre az állásra, mert politikailag meg­bízhatatlan. Kispesti falu járók az újjáépítésben segítenek Bégen 1947. április 13-án A bizottsági ülésen a küldöttek legnagyobb része nem értett egyet a „komolytalanul viselkedőkkel". Az MKP küldötteit Szirbik alispán mérsékletre intette. Felszólalásában hangoztatta, hogy a párt­közi megállapodások a demokrácia kifejlődése szempontjából fon­tosak. Kihangsúlyozta azonban, hogy a megyei Törvényhatósági Bizottság megalakítása előtt a Kisgazdapárt vezetőségével 15 alka­lommal tárgyaltak, amíg végül is megegyeztek a küldöttek arány­számában. 108 Józan László a szeptember 26-i közgyűlésen a Fejér megyei nép magárahagyottságáról beszélt: „Az ágyúk elhallgatták, béke van, hat hónapja várja a falvak lakossága, hogy segítséget kapjon. Várták, hogy a kormány megmozdul értük, de nem történt semmi intézkedés

Next

/
Thumbnails
Contents