A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

Nagylókon a Nemzeti Bizottság teljesen betöltötte a képviselőtestület hatáskörét. Az elöljáróságot semmiféle ügy elintézésébe nem vonták be. Ráckeresztúron a községi bíró és vezetőjegyző elmozdítása az első feladata volt a Nemzeti Bizottságnak. Az újonnan megválasztott vezetőjegyző és megbízott községi bíró által vezetett közigazgatást a Nemzeti Bizottság szoros felügyelete alá helyezték. Sárbogárdon a község örökös időre megválasztott főjegyzőjét mozdították el hivatalából, és ár.Czövek András volt segédjegyzőt a Nemzeti Bizottság megalakulása napján, 1945. április 7-én vezetőjegyzővé kinevezték. Pusztavámon a Nemzeti Bizottság ugyancsak ellenőrizte a közigazgatási szakemberek tevékenységét, akik az NB tudta és beleegyezése nélkül egyetlen intézkedést sem tehettek. Alapon a régi közigazgatás szakemberei felajánlották segítségüket a Földigénylő Bizottságnak, de a pártok és a Nemzeti Bizottság tiltakozására felhagytak a további kísérletezéssel, mert nem igényelték segítségüket. Ehhez hasonlóan járt el Herczegfalva község Földigénylő Bizottsága is. Itt a pártok vezetői akadályozták meg — nyilván okuk volt rá — a közigazgatási szakembereket, hogy a földigénylési eljárásban, a földalap megteremtésében közreműködjenek. Soponyán a Nemzeti Bizottság a községi elöljáróságot nem létezőnek tekintette, sőt a volt vezetőjegyzőt csak írnoknak alkalmazta a községházán, éppenúgy, mint 1919-ben. Kisapostagról a községi tisztviselők elmenekültek, így április 22-ig a bíró vezette a közigazgatást. Amikor a szomszédos faluból, Baracsról a segéd jegyzőt sikerült az apostagi községházán munkába állítani, a baracsi Nemzeti Bizottság csak fél napi munkaidőt engedélyezett neki Kisapostagon, míg a többi munkaidőt a baracsi községházán kellett eltöltenie. A fő- és alispán több ízben közbelépett, hogy a nemzeti bizottságok a közigazgatást ne akadályozzák. A bizottságok azonban arra a vármegyei utasításra hivatkoztak, amely a régi közigazgatási tisztviselők igazolását és a képviselőtestületek újraválasztását elrendelte, valamint ezzel egyidőben a képviselőtestületek hatáskörét a nemzeti bizottságokra ruházta. Volt példa arra is, hogy az elöljáróság egyes tagjai a Nemzeti Bizottságra önként átruházták tisztségüket. Rácalmáson április 10én a község bírója adta át a Nemzeti Bizottság elnökének hivatalát. A nemzeti bizottságok törekedtek arra is, hogy új elöljáróságot hozzanak létre. így történt ez Vértesbogláron még április elején. Üj képviselőtestület alakult Tabajdon és Tordason, még az alispán által elrendelt választások előtt.

95 A megyei közigazgatás újjászervezése a főispán megérkezése előtt megkezdődött. A felszabadult községekből március végén és április elején helyzetjelentéseket küldenek a közigazgatás első tisztviselőjének. Természetesen legelőször a hadiesemények alatt tönkrement falvak jelentkeztek, amelyek pénzsegélyt, élelmiszert kértek a vármegyétől, valamint a közszükségleti cikkek beszerzésének lehetőségét keresték. Április elején Mór, Soponya, Tác, Kisláng, Füle, Pázmánd, Iszkaszentgyörgy, Baracska, Magyaralmás községek elöljáróságai jelentkeztek egymásután.