A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

7. A közegészségügy 1945 tavaszán A megye és a város közegészségügyéi; 1945 márciusában újjá kellett szervezni. A felszabadítás első hónapjában Székesfehérváron — 1944. dec. 23. és 1945. jan. 22. között — elsősorban Koch László tevékenykedése nyomán sikerült biztosítani a leglényegesebb közegészségügyi feladatokat. Az ezt követő kéthónapos német-nyilas időszak alatt, amikor a fronthelyzet egyre súlyosabban éreztette hatását a városban is, ezek az intézkedések megsemmisültek. Március 23-ig a szolgálati helyükön maradt orvosok csak a legszükségesebb egészségügyi feladatokat tudták ellátni. Az orvosok legnagyobb részének elveszett a felszerelése, járműve, a gyógyszertárak is kifosztottan álltak. Igen sokat jelentett ebben a helyzetben a szovjet katonaorvosok megértő magatartása, akik nemcsak gyógyszert és felszerelést adtak az orvosoknak, hanem sok esetben maguk is gyógyították a polgári sebesülteket. 1945. február—márciusban a Szent György kórház két helyen működött; a Téli Gazdasági Iskola pincéjében, és a ciszterciták gimnáziumában. A felszabadulás utáni első nap, március 23-án a gimnázium szovjet hadikórház lett, a gazdasági iskolát pedig április első napjaiban vették igénybe. A kórházat a régi gimnázium épületébe, illetőleg az egészségházba telepítette át a városi 2l-es bizottság. A régi gimnázium épülete azonban tető nélkül állott, itt csak átmenetileg lehetett a kórházat működtetni. Innen a Széchenyi utcai Szent Imre konviktusba költöztették, a Széchenyi utca 7. sz. házban pedig járványkórházat rendeztek be. A régi gimnázium földszinti és első emeleti helyiségeit sikerült olyan állapotba hozni, hogy ott 1945 tavaszán már a belgyógyászati és a gyermekgyógyászati rendelést el tudták látni. 1945. március 23-án a kórház 110-es ágylétszámmal működött. Ezt június végéig 225-re emelték. A betegek 75 százaléka sebészeti beteg volt; ezekből is a legtöbb aknasérülés folytán került kórházi ápolásra. Naponta 40—50 járóbeteg ellátását is végezték, betegfelvétel helyhiány miatt igen ritka volt. A sérültek felgyógyulása több hetet vagy hónapot vett igénybe. A betegek élelmezése csak a zöldfőzelékek készítésére alkalmas növények megjelenése után javult, addig azonban igen silány volt. Fehérnemű váltáshoz sem volt elegendő a készlet. A tetvességet április 25-ig felszámolták. Július elején a kórház 16 orvossal, 6 tisztviselővel, 86 egyéb alkalmazottal dolgozott. A beteglétszám 208 volt. A Nemibeteg-gondozó Intézet a városi tisztifőorvosi hivatalban működött, de július 5-től már az egészségházban vizsgálták a betegeket. A tüdőbeteggondozó és a csecsemővédő intézetek július 11-től kezdve dolgoztak. A Közellátási Felügyelőség a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatnak naponta 250 liter tejet juttatott. Ilymódon minden 3 éven aluli gyermek naponta két és fél deci tejet kapott. Júniusban ez a szolgálat osztott ki a városban 180 kg. túrót, 180 kg darát, 38 kg vajat, 250 kg, zöldborsót, 150 kg burgonyát, 50 kg cseresznyét. A tej, liszt, daraakciót a terhes, szoptatós anyák és a 3 éven aluli gyermekek részére továbbra is biztosították.

82 Székesfehérváron március végén 12 orvos