A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

szükséges, hogy a falvakban a pártok szervezkedésével párhuzamosan kialakuljanak a szakszervezetek is. Falvakban elsősorban a földmunkásszervezetek, de iparos — és kereskedő szakszervezeti csoportok is létrejöttek. Például Sárbogárdon a földmunkások és vasutasok szervezetei mellett működött még az iparosok és kereskedőké, a közalkalmazottaké és a Vármegyei, Városi és Községi Alkalmazottak Szakszervezete is. Az öt szervezet szakmaközi bizottságot hozott létre, amelynek elnökéül Holló Eleket, a járási főjegyzőt választották meg. A Szakmaközi Bizottság beküldte képviselőit a községi Nemzeti Bizottságba és a képviselőtestületbe is.

70 A földmunkásszervezetek létrehozását elsősorban az MKP községi szervezetek patronálták. Ezzel az volt a cél, hogy a szegényparasztok és az újgazdák közül még többet juttassanak be a községi politikai szervekbe. 1945. július 28-án az MKP sárosdi szervezete jelentette be, hogy létrejött a községekben a Földmunkások és Kisbirtokosok Szakszervezete, és a párt követeli, hogy ennek delegáltjaival a Nemzeti Bizottságot és a képviselőtestületet bővítsék ki. Adonyban már április 19-én ideiglenes szervező bizottság létesült, amely a Nemzeti Bizottságba azonnal delegálta egyik tagját. Ott voltak a szakszervezet képviselői a megyei Nemzeti Bizottságban is. Itt Wagner József és Stuber János töltötték be ezt a tisztséget, sőt Wagner József ellátta egy ideig a megyei és a városi nemzeti bizottsági elnöki feladatokat is. A megye és a városi törvényhatósági bizottságban is helyet foglaltak a szakszervezetek küldöttei. A városhoz 10, a megyéhez 18 személyt küldtek.

71 A szakszervezeti tagok viszonylag nagyobb száma a munkáspártokkal és a Parasztpártokkal együtt ellensúlyozta a Kisgazdapárt- és Polgári Demokrata Párt szövetségét, amely a polgári viszonyok konszolidálására törekedett. 6. A közellátás Székesfehérvár lakosai közül 1945 végén még hadifogságban volt kb. 600 személy, hadisegélyezésben részesítettek 1050 főt. A népkonyha működött 1945 tavaszától és ott naponta 120 adag ebédet osztottak ki. Polgári hadigondozásban 1153-an részesültek. 100 %-os hadirokkant 25, 75 %-os 111 és 50 %-os 242 fő volt. Számon tartottak még 464 hadiözvegyet, 231 félárvát, 21 szülőtlen árvát. Ugyancsak hadigondozásban részesült még 28 családtag.

72 Nem volt vitás, hogy ezek a városi személyek is a közellátás gondjait szaporították a megye elpusztult községeinek lakóival együtt. Ugyanakkor 1945 májusában ennek a sokat szenvedett és élelmiszer-tartalékaitól nagyrészt megfosztott megyének saját lakossága ellátásán kívül élelmezni kellett a katonaságot és a hadifoglyokat, továbbá Budapest ellátásához is hozzá kellett járulnia. Budapestre 13 vagon rozsot, 1 vagon búzát, 4 vagon napraforgómagot, 9 q olajat, 70 q burgonyát, 600 q babot, 285 q búzát szállítottak Fejér megyéből.

73 A vármegye lakosságának ellátására 1945 tavaszán a közellátási kormánybiztosnak nagyarányú erőfeszítéseket kellett tennie. Csakis így sikerült az éhező Székesfehérvárt és a leron-