A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben
Noha feladatunknak csak azt tekintettük, hogy megpróbáljunk rámutatni: milyen új politikai erők jelentek meg március 19. után Székesfehérvárott, s miként kerülnek ezek szembe a város régi jobboldali vezetésével, mégis szólni kell röviden a kirobbant vita lezárásáról is. Hóman válaszol Toldy levelére, sőt találkozik is a főispánnal, de ezek során semmivel sem kerülnek közelebb az álláspontok. Ezt jól mutatja, hogy augusztus 1-én írott levelében már rendkívül nyersen megírja Toldynak: az ,,a dolgok idefejlődésének egyedüli oka", hogy én nem vagyok hajlandó egyetlen egy mai politikai pártot sem különbnek és vezetésre jogosultabbnak elismerni a saját pártomnál", s ezért nem tud egyetérteni ,,a városban eddig semmi talajjal sem bíró pártnak megszervezésével". 86 Nem tudjuk, hogy Toldy hol, s miként keresett támaszt az ellentétek ilyen nyílttá válása után. Az látszik, hogy bizonyos mértékig a Napló hangvétele, különösen a régi vezetőgárda burkolt támadása terén, enyhült, de nemzetiszocialista pártlap jellege semmit sem változott. S nem változott természetesen a főispán politikája más kérdésekben sem. 87 Azt viszont tudjuk, hogy Hóman mindent elkövetett a főispán megbuktatására. Beadványt készített a Miniszterelnökségnek, melyben kifogásolja olyan főispánok kinevezését, akiknek semmi helyi ismeretei nincsenek, s ezek támogatják azon erőket, amelyek „mondvacsinált politikai okokból" távolítanak el tisztviselőket. Az ezzel együtt beadott másik „emlékeztető" a hazai „maradandót alkotó zsidóság" megkülönböztető bánásmódja érdekében szintén kitért a megyei viszonyokra, elítélve a „túlkapásokat", a csendőrség brutalitását, stb. S amint augusztus 8-án leváltják Jarosst a belügyminiszteri posztról, Hóman megjelenik Bonczos Miklósnál, az új belügyminiszternél, s kéri tőle Toldy Árpád leváltását. 88 Hóman azt vallotta népbírósági perében, hogy az ő — a volt nagyhatalmú, jobboldali miniszternek, akiben március 19. talán pillanatnyi „sokkot" is idézett elő, s aki nem volt hajlandó a nácibarát MNSzP-vel még csak tárgyalni sem — fellépésére váltották le Toldyt 1944. szeptember 16-án a főispánságról. 89 Nem lehet vitatni, kétségtelenül nagy szerepe volt ebben, de a nemzetiszocialista körökben bennfentes főispán eltávolításához elsősorban az volt szükséges, hogy a Lakatos-kormány idején a kormánypolitika bizonyos mértékig eltávolodjék a nemzetiszocialistáktól, s hogy szeptember 8-án (egy hónapi huza-vona után) Horthy aláírja Baky László menesztését a belügyi államtitkári posztról. Toldy Árpád pedig 1944. novemberében bukkan fel ismét a politikai életben: ő lesz a Zsidó Vagyonok Kormánybiztosságának vezetője, majd a hírhedt, összerabolt kincsekkel megrakott „Aranyvonat" parancsnokaként nyugatra szökik a felszabadító csapatok elől. 90 Pályafutása egyenes folytatása annak a politikának, melyet Fehérvárott 1944 májusában megkezdett.
