A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben

Toldy contra Hóman Az elmondottakból is világosan kiderül, hogy Toldy tudatosan törekedett a régi kormánypárt embereit a vezető pozíciókból kibuktatni, s helyettük a számára megbízhatókat hivatalhoz juttatni. Ez a tudatosság azt is feltételezi, hogy számolt a Hóman-párt részéről esetleg jelentkező ellenakció lehetőségével, elsősorban a városi politikában. Valószínűleg ez késztette arra is, hogy most a szélsőjobb részéről támadott Kerekessel, mint Hóman hívével tárgyaljon, vagyis — az ő szemében —• a városi vezetés kérdésében „engedményt" tegyen. A forrásokból azonban az is kiderül, hogy tényleges visszalépésről szó sincs ez esetben sem, mert Kerekes •— legalábbis polgármestersége első heteiben — tökéletesen beilleszkedett a Toldy-féle vezetés politikájába. Hogy Toldy, hivatalba lépése előtt tudott a Hóman-párt erős voltáról, azt mutatja az is, hogy beiktatása után hosszú politikai eszmecserét folytatott Hómannal, ahol mindketten a vélemények közös érintkezési pontjait keresték. Hóman azért, hogy az új főispán alatt is megőrizze pártjának s híveinek a régi pozíciókat (régi hívei kérésére utazott le Fehérvárra, s tartott ott viszonylag mérsékelt, rövid beszédet),

78 Toldy pedig éppen a jelentős politikai erők miatt igyekezett egyetértésben maradni Hómannal. A beszélgetésre, melyet későbbi levélváltásukban felelevenítenek, egyébként is jellemző Hóman részéről a saját s pártja jobboldaliságának hangsúlyozása (mert tudta, hogy Baky emberének ezt lehet mondani). Toldy ugyanakkor nem vette ezt észre, s nem figyelt fel Hóman azon — a körülmények között jelentős — kijelentésére (a német megszállás nem helyeslésére a MÉP-álláspont fenntartására), melyekkel az elárulta taktikáját.

79 Csak arra figyel, hogy Hóman is szemben áll a Kállay kormánnyal, s a politikai érzékkel nem rendelkezők tipikus módszerével ezt azonnal a saját politikai sémarendszerébe illesztve, úgy látja, hogy egyetértenek Hómannal a lényeges kérdésekben! Nem mérve fel pontosan helyzetét — a kezdő politikus áll szemben a tapasztalt, s nagytekintélyű volt miniszterrel — még fel is szólítja Hómant: lépjen fel a kormány mellett, a nemzetiszocialista politika megvalósításáért. Hóman március 19-e utáni politikai álláspontjáról már korábban szó esett s ezek alapján érthető, hogy amikor az első hírek érkeztek hozzá székesfehérvári híveinek mellőzéséről, fellépésre határozta el magát. A legnagyobb lökést a „Fejér megyei Napló" kisajátítása és a Nemzeti Szocialista Párt megalakítása adta. Ez bebizonvíthatta számára, hogy a főispán nem csupán néhány új tisztviselőt hoz a fehérvári vezetésbe s természetszerűen néhányat ezért a régiek közül mellőz, hanem az új pártot akarja a MÉP-pel szemben pozíciókhoz juttatni. Az ellentét várható kirobbanása július elején következik be. Toldyék ekkor a város egyik legtekintélyesebb vezetőjét, Kaltenecker Viktort, az Ügyvédi Kamara elnökét, a felsőház tagját akarják elmozdítani pozíciójából. Nyíltan nem mernek fellépni Kalteneckerrel szemben, de megüzenik neki, hogy ha el akarja kerülni az internálást, mondjon le a Kamara el-