A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben

Toldy contra Hóman Az elmondottakból is világosan kiderül, hogy Toldy tudato­san törekedett a régi kormánypárt embereit a vezető pozíciókból kibuktatni, s helyettük a számára megbízhatókat hivatalhoz jut­tatni. Ez a tudatosság azt is feltételezi, hogy számolt a Hóman-párt részéről esetleg jelentkező ellenakció lehetőségével, elsősorban a városi politikában. Valószínűleg ez késztette arra is, hogy most a szélsőjobb részéről támadott Kerekessel, mint Hóman hívével tár­gyaljon, vagyis — az ő szemében —• a városi vezetés kérdésében „engedményt" tegyen. A forrásokból azonban az is kiderül, hogy tényleges visszalépésről szó sincs ez esetben sem, mert Kerekes •— legalábbis polgármestersége első heteiben — tökéletesen beil­leszkedett a Toldy-féle vezetés politikájába. Hogy Toldy, hiva­talba lépése előtt tudott a Hóman-párt erős voltáról, azt mutatja az is, hogy beiktatása után hosszú politikai eszmecserét folytatott Hómannal, ahol mindketten a vélemények közös érintkezési pont­jait keresték. Hóman azért, hogy az új főispán alatt is megőrizze pártjának s híveinek a régi pozíciókat (régi hívei kérésére utazott le Fehérvárra, s tartott ott viszonylag mérsékelt, rövid beszédet), 78 Toldy pedig éppen a jelentős politikai erők miatt igyekezett egyetér­tésben maradni Hómannal. A beszélgetésre, melyet későbbi levél­váltásukban felelevenítenek, egyébként is jellemző Hóman részéről a saját s pártja jobboldaliságának hangsúlyozása (mert tudta, hogy Baky emberének ezt lehet mondani). Toldy ugyanakkor nem vette ezt észre, s nem figyelt fel Hóman azon — a körülmények között jelentős — kijelentésére (a német megszállás nem helyeslésére a MÉP-álláspont fenntartására), melyekkel az elárulta taktikáját. 79 Csak arra figyel, hogy Hóman is szemben áll a Kállay kormánnyal, s a politikai érzékkel nem rendelkezők tipikus módszerével ezt azonnal a saját politikai sémarendszerébe illesztve, úgy látja, hogy egyetértenek Hómannal a lényeges kérdésekben! Nem mérve fel pontosan helyzetét — a kezdő politikus áll szemben a tapasztalt, s nagytekintélyű volt miniszterrel — még fel is szólítja Hómant: lépjen fel a kormány mellett, a nemzetiszocialista politika meg­valósításáért. Hóman március 19-e utáni politikai álláspontjáról már koráb­ban szó esett s ezek alapján érthető, hogy amikor az első hírek érkeztek hozzá székesfehérvári híveinek mellőzéséről, fellépésre határozta el magát. A legnagyobb lökést a „Fejér megyei Napló" kisajátítása és a Nemzeti Szocialista Párt megalakítása adta. Ez bebizonvíthatta számára, hogy a főispán nem csupán néhány új tisztviselőt hoz a fehérvári vezetésbe s természetszerűen néhányat ezért a régiek közül mellőz, hanem az új pártot akarja a MÉP-pel szemben pozíciókhoz juttatni. Az ellentét várható kirobbanása jú­lius elején következik be. Toldyék ekkor a város egyik legtekin­télyesebb vezetőjét, Kaltenecker Viktort, az Ügyvédi Kamara el­nökét, a felsőház tagját akarják elmozdítani pozíciójából. Nyíltan nem mernek fellépni Kalteneckerrel szemben, de megüzenik neki, hogy ha el akarja kerülni az internálást, mondjon le a Kamara el-

Next

/
Thumbnails
Contents