A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben

A személyi kérdésekben való határozott állásfoglalásokon kívül Toldy igen kevés jártasságot csillogtatott a politikai vezetésben. Már fentebb is utaltunk arra, hogy semmi képességgel nem rendelkezett a városi és megyei vezetéssel való kapcsolatteremtéshez. Hacsak a törvényhatósági bizottságok néhány megtartott ülésén mondott felszólalásait nézzük, szinte csodálkoznunk kell azokon a politikai-taktikai éretlenségeken, amelyek érezhetően ellenszenvet váltottak ki a tagokból. Amikor pl. a közigazgatási bizottság ülésén a jövendő együttműködésről mondott szokásos frázisokkal üdvözölték a főispánt, Toldy megköszönte „a kedves őszinte magyar szavakat és az azokban foglalt felajánlkozást". De az ilyen megnyilatkozásnál még erősebben mutatkozik különállása akkor, amikcr Toldy arra kéri a bizottságot, hogy „legyen támogatónk".

55 Felszólalásai egyébként sem többek, mint munkára, jövőbe vetett hitre, buzdításra ösztönző rövid szónoklatok, szinte egy alkalommal sem volt képes a városi és megyei közélet valamely területén szakszerűen állást foglalni.

56 Az új főispán hivatalbalépése azonnal éreztette hatását a „Fejér megyei Napló" cikkeiben is. Ha a hangvétel messze el is maradt Toldy beköszöntő beszédének s az országos nemzetiszocialista, nyilas lapok hangvételéről, mégis igen határozott az igazodás az „új" városi és megyei politikai erőhöz. Ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy a szerkesztő gondos részletességgel foglalkozott minden nemzetiszocialista vezető, s a nemzetiszocialistákkal pártszövetségben lévő megújuláspárti vezérek beszédeivel. Az imrédysta belügyminiszter, Jaross Andor vidéki antiszemita beszédeit kiemelve közli a lap,

57 bőven ismerteti a „Megújuláspárt" nagy választmányi ülésén a Rácz Jenő által Mfejtett programot a hivatásrendi és egykamarás országgyűlésről, az ország politikai mechanizmusának nyílt fasizálásáról.

58 Melegen köszönti Imrédyt,

59 — még az MMP és az MNSzP pártszövetség felbomlása utáni napokban is. —• Toldy azonban már kevésnek találta ezt. Tervei között első helyen a Nemzeti Szocialista Párt székesfehérvári szervezetének megalakítása állott, s a Fejér megyei Naplót e párt orgánumának szánta. Május végén mondvacsinált ürüggyel betiltotta a lapot, mivel abban megjelent egy apróhirdetés: „Három úrilány, nem árja, szőke, barna, fekete jeligére férjet keres".

60 A betiltás napján azonban, nyilván előre megbeszélt terv szerint, ugyanezzel a címmel, ugyanazzal a betűtípussal megadták az, engedélyt lap indítására Füry Lajosnak, akit az Üj Magyarországtól hoztak Székesfehérvárra Toldyék, s akiről sajtókörökben köztudott volt, hogy igen jó viszonyban van Baky Lászlóval.

61 így indul meg június 3-án az új Fejér megyei Napló, Toldy közvetlen irányításával, más szerkesztő és írógárdával. Az olvasó ugyanazt a kiadású újságot olvashatta, de egészen más politikai álláspontról íródott cikkekkel. Példaként érdemes az első számot áttekinteni. Toldy Árpád — egyébként később is vezércikkezett a lapban — „Újjászületés" címmel ír vezércikket, szokásos dagályos, mindent jelzőkkel egy mondatban jellemezni akaró stílusában. „A magyar népi közösség széles rétegeinek őserdeje" szá-