A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben

beiktatáson elmondott beszéde: az angolszászok felé is politizáló Kállay-kormány elleni kirohanás, a Sztójay-kormány magasztalása („még nem volt magyar kormány, amely ily rövid időn belül a mélyreható intézkedések ilyen nagy sorát valósította volna meg."), az „Istenküldötte vezér", Hitler iránti hála nyilvánítása stb.

34 De nemcsak a beszédek, hanem a megjelent vendégek névsora sem hagyhatott kétséget a fehérvári közönségben az iránt, hogy az új főispán milyen politikai irányzat exponenseként került hozzájuk. A kormány részéről a régi kormánypárt szélsőjobboldali minisztere, a német külügy Imrédy mellett legjobban támogatott alakja, Jurcsek Béla mond beszédet a megyei díszközgyűlésen, a városi beiktatáson pedig Baky László ajánlja a város „bizalmába" „régi csendőrbajtársát". Ugyanilyen jellemző a „Hét vezér" étteremben tartott szűkkörű díszebéd résztvevőinek névsora: Jurcsek, Hóman, Baky, az alispán, a polgármester, a katolikus egyháztól Streit nagyprépost, egy evangélikus és egy református lelkész, a körzeti katonai parancsnok, két csendőrezredes, egy csendőralezredes és őrnagy (!), a fehérvári ipartestület elnöke, egy kisgazda, egy városi kereskedő és a Nemzetiszocialista Párt egyik hírhedt vezetője: Hubay Kálmán?

5 Azaz: a „legszűkebb" városi képviseleten kívül csendőrök, ismert szélsőjobboldali politikusok. Nem lehet tehát ezek után csodálkozni azon, hogy Fehérvárott a vezetés nem fogadta örömmel a jobboldali radikalizmust ilyen nyíltan és katonás durvasággal képviselő új főispánt. Tükröződött ez a „kezdeti hűvösség" abban is, hogy a Napló Jankovich Miklós főispán távozásáról sokkal többet írt, mint az új főispánról, s hogy csak néhány sorban számolt be a főispán május elsejei Fehérvárra érkezéséről, a belső oldalakon. Mindez nem változott május első napjaiban sem, amikor a főispán látogatást tett a volt alispánnál, a volt polgármesternél (május 2.).

36 Hogy mennyire érzékelték a városban a várható politikai irányváltozást, mutatja Thaisz Andor alispánnak — a városi és megyei politika egyik legjobb ismerőjének és tradicionális képviselőjének — főispánt üdvözlő beszéde is. A szokásos kormánypárti frázisok után az alispán igen meleg hangon búcsúztatja a lelépő Jankovich Miklóst, majd azt kéri „Fejér vármegye tradicióktóí megszentelt közgyűlési termében" az új főispántól, „hogy becsülje meg ősi tradícióinkat, autonómiánkat, a törvényhatósági bizottságnak saját feladatkörébe vágó ügyeiben függetlenségét.

37 Thaisz ekkor már ismerhette Toldy „radikális" politikai nézeteit, s érezhette is a bekövetkező változások előszelét. — S még egy momentumot tartunk szükségesnek kiemelni: az alispáni üdvözlés is többször megfogalmazza: a kormányzó és a belügyminiszter „személye és rendelkezéseinek helyessége iránti őszinte nagyrabecsülésből, valamint a m. kir. csendőrtisztikar irányában érzett őszinte tiszteletből" fakad az új főispán iránti „bizalmuk". Ennek többszöri hangsúlyozása annak kifejezésrejuttatását is jelentette, ami később lépten-nyomon elhangzik majd, hogy a főispánt — aki egyáltalán nem ismerte a városi és megyei viszonyokat — kissé idegenként kezelik. Ugyanakkor Toldy és támogatói nem js