A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején
A menekülők egyre sűrűbb rajának vonulása idegesítőleg hatott Fejér megye lakosságára. Igen sokan maguk is a menekülés gondolatával foglalkoztak. A pánikot a hatóságok és az uradalmi vezetők kegyetlen és egyben erőltetett, rideg nyugalommal próbálták letörni. Hagyó Kovács Gyula megrendítően írja le azt az érzést, amelyet a menekülés ténye váltott ki belőle: „arra mégsem mertünk gondolni, hogy Előszállás a.menekülők országútja lesz. Előttünk valóságos népvándorlás zajlott le; láttuk az azzal egybekötött kétségbeesést és nyomort. Lelkünkben mélyen bevésődtek a hontalanná vált apák, anyák és gyermekek réveteg tekintetei, és arcukon kiütközött a bizonytalan jövőtől való aggodalom." 43 Külön kell megemlékezni a svábok meneküléséről. Ezek nyugatra vonulását a Volksbund szervezte meg, és lehetőség szerint svábok lakta településeken pihentették őket. 1944. október elején 1500 aradikörnyéki németajkú lakos pihent néhány napot Móron, de 6-án már tovább vonultak. * 4 A visszavonulás során a katonai alakulatok a menekülő polgári lakosokkal keveset törődtek; ha a helyzet úgy kívánta, még kocsijaikat, lovaikat is elvették. Egy német katonai alakulat a simontornyai főszolgabírói hivatalt Székesfehérvár határában lerakta. A személyzetet a zirci járásba irányították, de továbbszállítását már fehérvári fogatosok végezték el. 45 Az 1944—1945. évi tanév megkezdése előtt a tanügyi hatóságoknak több nehézséget kellett leküzdeniök. A székesfehérvári állami Ybl Miklós Gimnázium már 1944. nyarán katonai célokat szolgált, ott a tanítást megkezdeni szeptember elején nem tudták. A ciszterciták Szent István Gimnáziuma viszont még szabad volt a tanítás számára. A két középiskola szeptember elején a szokásos időben megkezdte a tanévet, de hamarosan egy harmadik tanintézet is itt működött. (Az egyik polgári iskola.) 46 A gimnáziumok felső osztályosai -1944. júliustól szeptember 20-ig a székesfehérvári repülőtéren munkaszolgálaton vettek részt. A tanítást tehát a felső tagozat nélkül kellett megkezdeni. Ugyancsak intézkedés történt a zsidószármazásúak iskolalátogatásait illetően is. Még augusztus végén úgy tájékoztatták a cisztercita gimnázium igazgatóját, hogy zsidószármazásúakat első osztályba ne vegyenek fel, a II—VIII. osztályos zsidó tanulókat pedig ne írják be az intézet rendes tanulói közé, hanem külön névjegyzéken tartsák őket nyilván. Ezek iskolalátogatásait azonban engedélyezzék. 47 Szeptember 2-án újabb rendelkezés alapján a sárga csillag viselésére kötelezett tanulókat a ciszterciták gimnáziumából kitiltották. „Iskoláinkba csak olyan zsidószármazású keresztény tanuló vehető fel, aki az 1941: XV. tc. 9. és 16. §-ai szerint nem tekinthető zsidónak, tehát a sárga csillag viselésére nincs kötelezve". — hangzik a rendelkezés.8 A tanítás szeptember 19-ig, a várost ért első angolszász légitámadásig folyt. Ezután október 3-ig kényszerszünetet tartottak. Október 4—13-ig ismét tanítottak. Ezen a napon újabb légitámadás érte a várost. A tanítás ezzel a ciszterciták gimnáziumában is végleg megszűnt. Az épületet a II. hadtestparancsnokság a Széchenyi István tanintézettel együtt hadikórháznak vette igénybe. (A magyar