A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

újulást neki is sikerült megfogalmaznia: „ma minden magyarban a nemzeti megújulás vágya ég, és Trianonnak szakadozó bilincsei nekünk egy feltámadást, új életet Ígérnek." Ugyanakkor figyelmeztet is: az új idők szavát nem a régi erények letiprásával, hanem csakis azokba beleágyazva lehet építeni. Nyílt utalás ez a nemzeti szocialistákra, akik ezekben a hetekben az egész megyében rendkívül durva módszerekkel szervezkedtek, szociális demagógiájuk pedig határtalanul rombolta a rendszer erkölcsi kötelékeit is. Ezeknek mondja a szemükbe, mint ahogy „nem lehet a gyeplőt a lovak közé dobni, úgy nem lehet a nemzet sorsát sem a legnagyobb hanggal bírókra bízni." Apró, mindennapos munkát követel az alárendeltektől, mert szerinte ezzel lehet ellensúlyozni a nyilasok nagyhangúságát. Ha a megye falvaiban szélesítik és népszerűsítik a szövetkezeti eszmét, ha évente bizonyos hosszúságú bekötőutakat építenek, ha elkezdik a kultúrházak építését, a zöldkereszt-mozgalmat felkarolják, egyszerűsítik a közigazgatást stb., ezek olyan nagy eredményeket hoznak, amelyek világosabban beszélnek a józan politika győzelméről, mint a nyilasok meggondolatlan demagógiája. Jankovich Miklós konstruktív elgondolásai a munkamódszerekben is megmutatkoztak. Sikerült neki a nyilasokat szervezetileg annyira megtörni a megyében, hogy azok 1939. után a megye legtöbb községében pártszervezeteket már nem is építettek ki. Ez működésének egyik legnagyobb pozitívuma. Ellenfelei, akik eleve meg akarták akadályozni, hogy elfoglalja Fejér vármegye főispáni székét, a törvényhatósági bizottságban is helyet foglaltak. Erre Hunyady Ferenc hívta fel a közgyűlésen a figyelmet. Hunyady egyébként Jankovichban az igazi ,,magyar urat" látta, akiben szerinte megbízhatott a nagybirtokos, a földműves, a cseléd és a polgár egyaránt. A főispánok évszázadok óta a Fejér megyei nagybirtokosok közül kerültek ki, és döntő többségben a magyar arisztokrácia leszármazottai voltak. Jankovich Miklós is a megyei nemesség egyik igen előkelő ágának a sarja volt. Ezért hangoztatta Hunyady Ferenc: „Igazán megbízni mi csak abban tudunk, aki közülünk való, akit ismerünk, aki ismeri szokásainkat, és részese annak a Fejér megyei szellemnek, amelyre büszkék vagyunk". Hunyady Ferenc elmondja, hogy Fejér megyében az úri becsületet és tradíciót még nem rontották le. Egy idegen törvényhatóságból származó főispánt a szélsőséges elemek könnyebben befolyásolhattak volna, és akkor éppen az veszett volna el, amiért a megyei nemesség századokon át harcolt; az úri becsület és életmód. Úgy érzi, hogy Jankovich Miklóssal mindezt sikerült megmenteni. Az úri szellemet ugyanis kikezdték korábban a liberális pártok, de éppolyan ellenségének tekinti azt a nemzeti szocializmus is. A gróf a közgyűlés kisgazda bizottsági tagjaihoz fordult, és tőlük kérdezte, hogy éreztek-e hátrányt, ha kastélyban, minisztériumban, vármegyeházán, katonaságnál, igazi úr intézte az ügyeket. Hunyady Ferenc felszólalásából a nyilas hatalomratöréstől való félelem bontakozott ki. A megyei közgyűlés is úgy érzi, hogy a történelmi osztályok kipróbált kormányzati módszereiből nem sza-