A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Nagy Gábor: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. II.

világosan látta reménytelen helyzetét, és gyors visszavonulással sze­rette volna elkerülni csapatai megsemmisítését, illetve fogságba jutását. Március 21-én 9 óra 40 perckor azonban megérkezett Hitler parancsa, amely a hadseregcsoport elé azt a feladatot állította, hogy az összes rendelkezésre álló erőket gyorsan vesse be és állítsa meg a szovjet csapatok támadását, majd ellentámadással vesse vissza a szovjet támadó ékeket. Azt követelte, hogy Székesfehérvár és a Vér­tes hegység között, összefogva erőiket, a 3. magyar hadsereg szaka­száról északról mért csapással jussanak ki a Vali völgybe, kerítsék be és semmisítsék meg az itt lévő szovjet csapatokat. Hitler parancsa hideg zuhanyként érte a „Dél Hadseregcsoport" parancsnokát, Wöhlert, és a két hadsereg parancsnokát, Dietrichet és Balek tábornokot is. Arcvonalukon mindenütt hézagok tátongtak. A „3. Ukrán Front" hadseregei, harckocsi és gépesített hadtestei feltartóztathatatlanul nyomultak előre, és ekkor Hitler azt követeli tőlük, hogy állítsák meg a szovjet támadást, sőt mérjenek ellen­csapást. 92 Dietrich azonnal jelenti, hogy 20-án azért nem sikerült az I. SS páncélos hadtest ellencsapása, mert a Várpalota, Bakonycsernye szakaszon megjelent a 6. gárda harckocsi hadsereg. Ezenkívül a szovjet csapatok benyomultak a hegyvidék völgyeibe, és elfoglalták a magaslatokat. A 12. SS páncélos hadosztály 21-én reggel egy időre visszafoglalta Mecsér--pusztát, de később visszaszorították. Várható, hogy a túlerőben lévő szovjet csapatok a nap folyamán áttörik a védelmet. 93 A 6. hadsereg pedig azt jelentette, hogy az 1. gárda gépesített hadtest Kisláng és Kálóz között áttörte védelmét, és Lepsény, Me­zőszentgyörgy irányába tör előre a Fülétől délkeletre lévő erdőségig. A Székesfehérvártól délre lévő erőit az a veszély fenyegeti, hogy részekre szabdalják, és az Ősi, Balaton felé támadó szovjet csapa­tok bekerítik. 94 A 6. SS páncélos hadsereg parancsnoka csak akkor tartja le­hetségesnek támadását megindítani, ha megerősítésül megkapja az I. lovas hadtestet, továbbá Nádasdladány, Csór irányába mért ellen­lökéssel helyreállítják kapcsolatát a Székesfehérvár körzetében har­coló 6. hadsereggel. A 6. hadsereg azonban nem tudta átadni az I. lovas hadtestec, mert a 27. hadsereg 1. gárda gépesített hadtestének áttörése követ­keztében a Balatontól északkeletre lévő német erők, miután a 23. magyar gyaloghadosztály kiesett, harcban vannak. A 6. hadsereg parancsnoka azt javasolta, hogy a csapatokat az előretörő szovjet csapatok elől vonják vissza a Balatonfökajar, F'alubattyán, Székes­fehérvár, Sárkeszí, Nádasdladány, Várpalota terepszakaszra. A német hadseregparancsnokok tanácstalanságának, kapkodá­sának megvolt az oka, mert 21-én reggel a 6. gárda harckocsi, a 9. és 4. gárda, a 27. és 26. hadseregek nagy lendülettel folytatták tá­madásukat. A 9. gárda, és a 6. gárda harckocsi hadsereg a nehéz terepviszonyok ellenére elfoglalta Várpalotát, Ősit és Nádasdla­dányt. Ezzel végleg elvágták a német hadosztályok visszavonulási

Next

/
Thumbnails
Contents