A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

A polgári demokratikus kormány földtörvénye A Berinkey-kormány három és fél hónapi előkészítés, ankétok és tárgyalások után 1919. február 16-án kihirdette az 1919. évi néptörvényt, mely a földművelő nép földhöz juttatásának a módozatait szabályozta.

17 A néptörvény létrejöttét a koalíciós pártok hosszas, szenvedélyes vitái előzték meg. Ez a magyarázata annak, hogy a törvény a földkérdés kompromisszumos megoldását tükrözte. Egyrészről eleget tett a polgári pártok kívánságainak, amikor a kisajátítást megváltási ár fizetésétől tette függővé. Az igénybevétel alól mentesített földbirtokok felső határát pedig 500 holdban, kivételes esetekben és az egyházi ingatlanoknál 200 holdban állapította meg. Másrészről teljesítette a szociáldemokraták követelését: a juttatásnál a termelőszövetkezetek elsőbbségi jogát biztosította. A néptörvóny törekvése egyebekben arra irányult, hogy a nagybirtokok kisajátítását követően lehetőleg 5—20 holdas birtokok létesüljenek. Ezért a hazatért nincstelen katonák, rokkantak, hadiözvegyek, családos gazdasági cselédek és mezégazdasági munkások mellett azoknak az igényjogosultságát is elismerte, akik családi kisbirtoknak megfelelő nagyságú földterülettel nem rendelkeztek.

18 A földreform végrehajtását a törvény legfelső szinten az Országos Birtokrendező Tanácsra bízta, melyet a földművelésügyi és népgazdasági miniszterek elnöklete alatt az országgyűlés, az országos gazdasági kamara és az országos gazdasági munkáskamara által választott 18 tagból kellett megalakítani. Az Országos Birtokrendező Tanács minden községbe vagy felosztási csoportba birtokrendező bizottságot küldött ki, mely 1—1 jogi, gazdasági és földmérő szakemberből állt. A birtokrendező bizottság elsődleges feladata volt a helyi birtokrendező választmányt megalakítani és annak munkáját szaktanácsaival segíteni. A választmány megalakulása után az érdekeltek meghallgatásával kijelölte a kisajátításra kerülő földbirtokokat és a földbirtokosokkal tárgyalást kezdett a kisajátítási ár megállapításáról. A megváltási ár alapját az ingatlanok 1913. évi forgalmi értéke képezte.

19 A Buza Barna-féle földtörvény végrehajtása Fejér megyében 1919. március első napjaiban kezdődött meg. Több községben megjelent a Földművelésügyi Minisztérium által kiküldött birtokrendező bizottság és megalakította a helyi birtokrendező választmányt. A választmányok megállapították az igénylők földszükségletét és megjelölték a kisajátítandó földbirtokokat. A földosztásig és birtokba helyezésig azonban nem jutottak el, mert a birtokrendező bizottságok a termelés folytonosságának a biztosítására hivatkozva a szegényparasztokat arra igyekezett rábírni, hogy a végleges birtokbavétellel a következő gazdasági év kezdetéig várjanak. A sárosdi birtokrendező bizottság elnöke a helyi birtokrendező választmány sürgetésére a leghatározottabban tiltakozott az azonnali földosztás ellen. Álláspontját azzal indokolta meg, hogy ,,a forradalom legfontosabb vívmányát jelentő földreform gyakorlati végrehajtása, a termelés folytonosságának megakasztása nélkül csak az őszi birtokbahelyezés mellett képzelhető el".

20 A megyében működő va-