A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Móra Magdolna: A szociális helyzet Fejér megyében a Tanácsköztársaság idején

bizottságokon keresztül. Ez a körlevél érdeklődik az utak és hidak állapotáról, a kijavítandó középületekről, a helyben található építőanyagról és munkás-kézről és az utolsó kérdéskör: „Milyenek a községi lakásviszonyok? Vannak-e túlzsúfolt vagy egészségtelen lakások? Itt megjegyzem, hogy a Tanácsköztársaság a proletárok érdekében ezen az ősrégi bajon atyailag kíván gondoskodni, s lehetővé teszi, hogy családi házhoz, illetőleg házhelyhez jusson a legszegényebb munkás is, akinek háza vagy köztelke nincsen E célból, ha még eddig nem történt volna, sürgősen összeírandó és bejelentendő, hogy van-e közvetlen közelében házhelyek céljaira parcellázható terület, kinek a tulajdona és mennyi?" A sárbogárdi járás 8 részletes jelentést adó községe közül csupán Alsószentiván és Sárszentmiklós állítja, hogy „a lakásviszonyok a községben kielégítőek", Igaron csak „tűrhetők", Hercegfalván „a körülményekhez képest elég jók." Vájta jelentése szerint „a lakások egy nagy része egészségtelen" — 50 család szeretne házat, akinek telke nincs. Sáregresen „a községi lakásviszonyok általában rosszak, mert a legtöbb lakás egészségtelen is, meg túlzsúfolt is", — 113 lakos szeretne házat, egynek sincs házhelye. „Nagyhantoson a gazdasági alkalmazottak és kisgazdák lakásai túlzsúfoltak, egészségtelenek, tetőzetük teljesen elavult". Nagylók a hozzátartozó pusztákról 311 családi házra szoruló családot említ. Kálóz község beadványa lakáshiányról és nedves lakásokról jelent és 300 házhely-igényről beszél. Sárosd község arról számol be, hogy 2300 főnyi lakosságának „legnagyobb része föld- és házbirtok nélküli proletár, és akik saját részükre semmiféle termeléssel nem foglalkozhatnak. Lakásaik túlzsúfoltak, udvart és kertet nem kapnak". . . — 200 családi házat igényelnek. A községek legnagyobbrészt a termelőszövetkezetek földjéből vélik kihasíthatónak a szükséges házhelyeket. — Az iskolák korszerűtlenségére jellemző, hogy a nyolc község hat sürgősen kijavítandó iskoláról beszél. — A viszonylag jó lakásviszonyok közt élő négy községben is találkozunk szép számban ház- és házhely igénylőkkel. Hercegfalván 153, Sárszentmiklóson 219, Igaron 49 igénylőt találunk, egyedül Alsószentioán nem jelent egyet sem.

38 A munkaalkalmak és munkabérek területén is sokrétűek a problémák. A községi, járási intézőbizottságokhoz és a megyei direktóriumokhoz is gyakran fordulnak ilyen természetű panaszokkal. A néhány kiragadott példával kapcsolatban, amelyeket idézek, sajnos csak az igényeket ismerjük, hogy mennyiben tudták a kérelmezőt kielégíteni vagy a panaszt orvosolni, nem tudjuk. A Földmunkások és Kisgazdák Szövetségének daruhegyi csoportja május 5-én nyújtotta be panaszát a hercegfalvi direktóriumhoz, amelyben sérelmesnek tartják, hogy a hercegfalvi szervezett munkások kizárták őket az aratással kapcsolatos „helyi keresetből", „holott mink is csak úgy szervezkedve vagyunk" — hangoztatják.

39 A sárszentmiklósi direktórium a kőbányában dolgozó munkások érdekében szót emel a megyei direktóriumnál május 28-án. Elmondja, hogy csak azért kopogtat, mert „a teljes munka-pangás és a vele járó nincstelenség annyira nyomasztólag hat munkás népünkre". . .