A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Móra Magdolna: A szociális helyzet Fejér megyében a Tanácsköztársaság idején
Tanácsköztársasági plakát Székesfehérváron. községi tanácsokat, hogy az ő feladatuk a helyszínre kiküldött megbízottak munkájának eredményességét biztosítani. 22 A községek jelentései bizonyítják, hogy a felmérések során megállapított „felesleg" begyűjtése nem lesz könnyű. Kálóz község intézőbizottsága hangsúlyozza, hogy a község területén 416 zsír-ellátatlan van, és részükre sem tudják összegyűjteni a szükséges mennyiséget. 211 Rácalmás község Dunapenteléről szeretne sertést venni. Kétezer lakosa zsír-ellátatlan, 4500 lakosa hús tekintetében szorul ellátásra. ,,A szegény proletár lakosság legnagyobb része aratási munkát végez, feltétlen szüksége van tartalmasabb táplálékra, de ezt részükre nyújtani nem tudunk". ... — írják. 24 A községi direktóriumok úgy próbálnak gondoskodni a falubeli ellátatlanokról, ahogy tudnak. Az összegyűjtött zsírmennyiség, hasonlóan a vámgabonához, sok esetben nem jut túl a falu határán. Ercsi község intézőbizottsága be is jelenti a megyei direktóriumnak: ,,A községben feltárt zsírfelesleg még június havában összeszedetett és a község ellátatlanjai közt szétosztatott." Iváncsa is csak 5 kg-ot tud bemutatni a számbavett 9 helyett, 4 kg-ot a menekült óvónőknek adott, „mert hónapok óta már zsír községünkben nincs" — hangzik az indoklás. 25 Június-július folyamán, több községből jön a kérvény ecet kiuta" lását sürgetve. A kemény munkaidő és a közellátás minden irányú nehézségének feltorlódása és itt-ott talán a reakció hangjának erősödése az oka, hogy a kisebb nehézségek érdemüknél nagyobb elkeseredést váltanak ki. Etyek és Bot község direktóriuma, mikor 4200 lakosa számára ecetet kér, megjegyzi, hogy a kiutalás sürgős lenne, „mert a lakosság dolgozni nem akar."
