A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Czövek Imre: A Vörös Őrség Fejér megyében

Június 24-én Budapesten robbantottak ki az ellenforradalmárok felkelést, de ezt a budapesti vörösőr-hadosztály 24 óra alatt leverte. Az ellenforradalomban részt vettek a dunai flottila egyes hajói is, amelyek az ellenforradalom leverése után dél felé, a szerbekhez menekültek. Az egyik hajó kikötött Ercsiben, és parancsnokai a lakosságot a tanácsköztársaság ellen bujtogatták. A hajóról fegyvereket osztogattak. Az Ercsiben így kitört ellenforradalmat végülis a Kun Béla által odaküldött karhatalom június 26-án leverte.

52 Fejér megyében még Előszálláson is volt ellenforradalmi megxnozdulás. Ennek leverésében Kornsée Miklós vörösőr hősi halált halt. A Székesfehérvár és Vidéke c. lap 1919. július 2-i száma megemlékezett a hősi halált halt fiatal vörösőrről: ,,Az ellenforradalom győzelmes leverésében a mi városunk fiai is kivették részü.ket. Az áldozatból is kijutott nekünk. Az egyik fiúnk, akit lelkes elvhűsége a proletárhaza babéros hősévé avatott, elfehéredett arccal várta, hogy hős bajtársai és elvtársai utolsó útjára kísérjék. Hőse volt a munkának amikor dolgozni kellett, hőse volt a harctérnek, mikor harcolni kellett. Könnyes szemünk siratja az elmúlt proletár munkástesvtért, de büszkeség árasztja keblünket a nagy fájdalomban is, mert elmúlása méltó volt az igaz proletárhoz, az igazi hőshöz. Elkísérünk utolsó utadra dicső halottunk, hogy azután örökre szívünkbe zárjuk nemes emlékedet." Az ellenforradalmi események rámutattak a vörösőrség eddigi szervezésében meglévő hibákra, s ezért a Vörös Őrség Országos Főparancsnoksága a Belügyi Népbiztosság utasítására hozzáfogott ismételt újjászervezéséhez. Az újjászervezéssel kapcsolatban a főparancsnokság kiadta a 8355/1919. számú rendeletét.

53 Az átszervezés során a főparancsnokság és a kerületi parancsnokság továbbra is megmaradt. A vöröskerületi parancsnoki funkció azonos volt a Vörös Hadsereg hadosztályparancsnoki beosztásával. A vörösőrkerületi parancsnokság továbbra is több osztályból állt. Megszűnt viszont a dandár, ezred, zászlóalj, század, szakasz megnevezés, és helyükre a megyei, városi, járási és raj szervezés került. A hivatalos megnevezések a következőképpen alakultak: „Vörös Őrség III. Vörösőrkerületi Parancsnoksága" „Vörös Őrség Fejér vármegyei Parancsnoksága" „Vörös Őrség Móri Járásparancsnoksága" „Vörös Őrség Székesfehérvári Városparancsnoksága" „Vörös Őrség Kislángi Raj parancsnoksága". Az új szervezés után is megmaradtak a kerületi parancsnokságok osztályai, mint a politikai, elnöki, karhatalmi és számvevőségi osztályok. Üj osztályként pedig a kihágási, egészségügyi, közigazgatási es hadműveleti osztályok alakultak meg. A megyei parancsnokságokon szintén a fenti osztályok voltak, és alárendeltségükbe tartozott a városi és járási parancsnokság. A városi és járási parancsnokságokon I. fokú kihágási bíróság működött, míg a megyei parancsnokság kihágás terén II. fokú bíróságként működött.