A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

azt jelezte, hogy e községek gazdagparasztságának úrellenessége, úrgyűlölete erősebb volt a szegényparasztsággal való ellentéténél. Védekező paraszti egység volt ez a fellépés? Igen. Volt-e biztosíték arra, hogy az ellenforradalom megszilárdulása után nem tér vissza az elűzött jegyző? Nem. Ennek ellenére a fenti esetekben 1919 őszén paraszti egységgel van dolgunk. Az esetek többségében egy-egy körjegyzőséghez két-három község is tartozott s a jegyző visszatérésének megakadályozása is több község fellépését jelenthette, s amint az ácsteszéri jegyző esete mutatta, jelentette is. A megyei törvényhatósági bizottság vezetői: főispán, alispán, főszolgabírók 1919 őszén a községek egyöntetű fellépése, a zavargásoktól való félelem miatt álltak el attól, hogy az elűzött körjegyzők állomáshelyeikre visszatérjenek. , „, . Mészáros Karoly Jegyzetek 1 A magyar minisztérium 1919. évi 3.886/1919. M. E. számú rendelete a törvényes közigazgatás felvételéről. Valamennyi törvényhatóságnak. A Tanácskormányzati rendszer megszűnésével megszűntek mindazok a vármegyei, városi és községi szervek is, amelyek a tanácskormány megbízásából a közigazgatást intézték. Ennélfogva az országos törvények (különösen pedig az 1886:XXI., és XXII. t.cikkek) alapján működött közigazgatási szervek továbbműködésének ideje bekövetkezett. Amíg a közigazgatás újjászervezése alkotmányos úton megtörténik, mindazok az önkormányzati testületi szervek (Törvh. bizottság, közig, bizottság, községi képv. testület, városi tanács, községi elöljáróság és mindezeknek alakulatai), valamint mindazok az egyének, akik 1918. évi október 30-án akár az említett testületi szervek tagjaiként, akár választás vagy kinevezés alapján hatósági, vagy hivatali jogkört gyakoroltak, kötelesek működésüket haladéktalanul megkezdeni, kivéve azokat, akik időközben nyugdíjaztattak vagy állásukból fegyelmi, vagy bűnvádi eljárás útján felfüggesztettek. Ahol e feladat gyakorlása bármilyen okból akadályokba ütköznék, erről a belügyminiszterhez haladéktalanul jelentést kell tenni. Budapest, 1919. augusztus 8-án. Friedrich István s. k. miniszterelnök (Budapesti Közlöny, 1919. augusztus 10. 74. sz.) 2 „ . .. A bizottság áll felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárokból, hason felerészben pedig a választóközönség választottjaiból..." (v.ö. 1886. XXI. tc. 22. §.

: 1886. évi törvények Bp. 1886. 287. 1.) 3 ,,... A városi tanács áll: a polgármesterből, rendőrkapitányból, tanácsnokokból, főjegyzőből és főügyészből;.. . (v.ö. uo. 76. §. 321. 1.) 4 ,,... a képviselőtestület felerészben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy nagykorú birtokosból. . . hason felerészben pedig a választó közönség választottaiból és azokon kívül még az állásaiknál fogva szavazati joggal bíró előljárósági tagokból áll. .." (v.ö. 1886. évi XXII. tc. 32. §.: 1886. évi törvények Bp. 1886. 343. 1.) 5 Itt hívjuk fel a figyelmet Horváth Zoltánnak a dualizmuskori községi önkormányzatról készült tanulmányára, (v.ö. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. Szerkesztette és bevezetőt írta Szabó István Bp. 1965. II. 565—616. 1.)