A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

szolgabírók felszólítására, vagy anélkül siettek eltávolítani a községi munkástanácsokat. Másutt viszont 1 hónap, másfél hónap múlva került a vezetés a régi képviselőtestület kezébe. A községi képviselőtestületek nem ítélték meg egyöntetűen a községi munkástanácsok tevékenységét. Az ítéletalkotás ugyanis sok körülménytől függött: egyrészt a munkástanács tevékenységétől, másrészt attól, hogy a község lakosai demokratikusan választották meg a munkástanácsokat, harmadrészt a községi képviselőtestület összetételétől és végül a falun belüli osztályerőviszonyoktól is. A felsorolt községek közül egyben (Dunapataj) egyértelmű elismeréssel nyilatkozott a képviselőtestület a munkástanács tevékenységéről. Másutt a képviselőtestület megértéssel kezelte a munkástanács működését és a képviselőtestület a munkástanács megbélyegzésére vonatkozó javaslatot elutasította (Kazsok), ill. a munkástanács tevékenységének méltányolása mellett, annak néhány tagját megrótta (Hetes). Egyértelműen ellenséges fellépésre a munkástanács ill. annak működésében részt vett képviselőtestületi tagok ellen egy községben (Csurgó) került sor. Ez a váltás — a munkástanácsok helyébe a régi községi képviselőtestületek visszaállítása •— a nagypolitikában lejátszódó gyökeres fordulat miatt, a Tanácsköztársaság hibás agrárpolitikájának a paraszti egység irányába ható tendenciái

119 ellenére is, a szegény és gazdag parasztság közötti ellentétet jelentősen élezte. Milyen hatást váltott ki a polgári demokratikus forradalom és a proletárdiktatúra alatt eltávolított községi körjegyzők visszatérése? Izsák község (Bács-Kiskun megye) aljegyzője csak úgy hajlandó folytatni tevékenységét 1919. augusztusában, ha a forradalmak alatt eltávolított főjegyző, Posch Lipót ismét elfoglalhatja helyét. A községi képviselőtestület e fenyegetés — jegyzői szolidaritás — hatására minden ellenkezés nélkül hozzájárul a főjegyző visszatéréséhez.

12,1 Pest megyében, ahol 1918 novemberében 71 községből, a községek 40 %-ából távolították el a körjegyzőt, 1919. december 16-án „csak négy-öt község (értsd közjegyzőség M. K.) van még, ahol a lakosság ellenséges magatartása miatt a községi jegyzők nem voltak . . . visszahelyezhetők."

121 Pest megyében a forradalmak alatt eltávolított körjegyzők nagy többsége az ellenforradalom győzelmét követő első, 4—5 hónapban visszatért régi helyére. Feltehetően ez volt a helyzet a többi megyében is. A Pest megyei községekhez hasonlóan a régi jegyző visszatérésével szemben makacs ellenállást tanúsító községek más megyékben is megtalálhatók. A Heves megyei Egerbakta község jegyzője 1918 novemberében a lakosság fenyegetése miatt elmenekült. 1919 augusztusában a járási főszolgabíró vissza akarta helyezni állásába az elmenekült jegyzőt. A községi képviselőtestület 1919. augusztus 15-i ülésén tárgyalta a főszolgabíró leiratát. A tárgyalás során a következő határozat született: „ . . . a képviselőtestület a jegyző visszatérését nem kívánja... A lakosság ugyanis olyan ellenszenvvel viseltetik ne-