A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

A községi elöljáróságok egy része a kifáradás és a katonai szolgálat miatt félreállt.

8 Ugyanez áll a vármegyei tisztviselőkre is.

9 Az 1918. október 31-i polgári demokratikus forradalmat követően a falvak egész sorából kergették el a parasztok a községi jegyzőket. Pest megye főispánjának jelentése szerint a megye 186 körjegyzőjéből 71, tehát a megye körjegyzőinek 40 százaléka elmenekült.

10 A megyének volt olyan járása — abonyi járás — ahonnan minden körjegyző elmenekült.

11 A Heves megye pétervásári járásából ugyancsak valamennyi jegyző elmenekült.

12 Somogy megyében a tabi, kötsei, kéthelyi, istvándi, zákányi, kiliti, böhönyei, simonfai, szennai, somogyszobi és az iharosberényi körjegyző távozott el

1

'

1 székhelyéről a november elejei napokban. Mosón

1 í és Tolna

1

" megyében s más megyében is hasonló jelenségek fordultak elő. Békés megyében a néphangulat . . . főképpen a községi jegyzők ellen fordult. A községi jegyzők közül igen soknak pár óra alatt el kellett hagyni . . . helyét. . ."

lfi Tolna,

17 Pest,

18 Szolnok

19 megyék néhány községében a községi jegyzőt, képviselő testületet és elöljáróságot együtt fosztották meg hivatalától a parasztok s az ügyvitelt a Nemzeti Tanács vette át. 1919. januárjában a Győr megyei Börcs község, februárban pedig Dunaszentpál község bírója a közhangulatra hivatkozva kérte felmentését.

20 Milyen következményekkel járt a községi körjegyzők elűzése a községi közigazgatás vitelére? A körjegyzők elűzése következtében — póterők beállítását is figyelembe véve — a községek 20—25 %-ában a közigazgatás egyáltalán nem, vagy csak részben működött.

21 1918—1919. fordulójától a forradalmat követően megalakult Nemzeti Tanácsok aktivizálódása, majd pedig a munkástanácsok létrejötte következtében a községek miintegy y

4-ében a községi képviselőtestület — a képviselőtestületben végrehajtott személycserék után — egybeolvadt a Nemzeti Tanáccsal, ill. a Munkástanáccsal vagy már lemondott.

92 A községek többségében ez a három szervezet, vagy legalábbis a Községi Képviselőtestület és a Nemzeti Tanács 1919 januárjában párhuzamosan létezett egymás mellett,

2

'^ habár a képviselőtestületek többsége csupán formálisan állt fenn, s 1919 februárjától, a Berinkey-kormány által bevezetett közigazgatási reform következtében,

2- csak ideiglenes jelleggel működtek. A polgári demokratikus forradalom több megyei törvényhatósági bizottsági és városi tanácsi tisztviselőt is elmozdított helyéről. Gr. Apponyi Rezső Tolna megye főispánja már okt. 30-án a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását követő napokban lemondott. Lemondásának indokaként elmondta, hogy ,,az természetszerű következménye a kormány (értsd Wekerle-kormány — M. K.) lemondásának, de lemondását azzal indokolta, hogy ő szabad kezet akar nyerni, mert nem akar olyan kormány alatt hivatalt viselni, mely nem tudja s nem akarja az ország épségét fenntartani. . ."

25 Gr. Apponyi Rezső felreállása a magyar nagybirtokos arisztokrácia