A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Farkas Gábor: Az ellenforradalmi rendszer első évei Fejér megyében

1920 őszén a törvényhatósági bizottságban megállapították, hogy Fejér megyében a gazdasági helyzet rosszabb, mint egy évvel korábban volt. Ennek nyomán a szociális ellátottság is gyengébb, mint a forradalmak utáni időszakban bármikor,

30 A helyzeten változtatni sem tudtak, a munkanélküliek száma egyre növekedett. A megyei és a városi hatóság keresi a munkaalkalmakat, de 1919 őszén csupán tüzifakitermelésre tudott anyagi erőt teremteni.

31 1920. tavaszán igen nagy eredménynek számított, hogy Székesfehérváron megnyílott az Alba cipőgyár, amely átlagosan napi 100 munkást foglalkoztatott.

32 A városnak is alig volt jövedelme, például az alapítványi óvodákat szinte valamennyit be kellett zárni, mert tőke a fenntartásukra kevés volt, támogatásukra pedig egyáltalán nem is gondolhattak.

33 A városi földvagyon kisbérletekben volt, amelyek után rendkívül nehezen folytak be a jövedelmek. 1920 nyarán a városi hatóság a bérlet összegét 100 %-kal felemelte. Ezt azonban a bérlők, — lévén szinte valamennyien szegényparaszti sorból —, nem fogadták el. Ezután a város 1091 kisbérlő ellen indított pert, és követelését per útján érvényesítette is. Az ítélet szerint azonban a kisembereknek nemcsak az 1920 évre kellett megfizetniük a bérleti járandóságokat, hanem az előző két év szolgáltatásait is ezzel a felemelt bérletösszeggel kellett adniok.

34 Adófizetés elmulasztása miatt tömeges végrehajtásokat és árveréseket kezdtek a megye falvaiban is. Pátkán a végrehajtót „ingyenélő kopcihérnek" nevezték, és nem akadt ember, aki az árverés levezetésére vállalkozott volna.

35 Az egyébként is nyomasztóan mélyre süllyedt falusi életviszonyokat tovább gyengítette a gabonarekvirálás. 1920-ban már újra katonai erővel szedték össze több helyen a gabonát. Ezek nem egyszer olyan atrocitásokat eredményeztek, amelyek a hatóságoknak is rendkívül kellemetlenül jöttek. A karhatalmi rekvirálások során a talált terménykészletek egészét lefoglalták, s ezek miatt erős zúgolódás, helyenként rendszerellenes hangulat keletkezett. A beszolgáltatás szorgalmazása során a közigazgatási hatóságok is a gazdák hazafias érzelmeire hivatkoztak, amelyek szerintük elégséges garanciát adnak arra, hogy a beszolgáltatás zökkenőmentes legyen. Ez év őszén már keserűen állapították meg, hogy a gazdák között sem él a hazafias szellem, és a beszolgáltatás szorgalmazóit éppen olyan ingyenélőknek tartja, mint az adóvégrehajtókat.

30 Ugyanakkor a kormány a gazdaközönség megnyerése érdekében a 100 holdon aluliaktól valamivel magasabb áron vásárolta meg a gabonát, mint a nagybirtokosoktól. Szávits Miklós, dunapentelei nagybirtokos a megyei törvényhatósági bizottság ülésén tiltakozást is nyújtott be emiatt. A bizottság a tiltakozást a kormányhoz felterjesztette. Szávits beszédében hangoztatta, hogy a kormány a nagybirtokosokkal fizetteti meg a kisbirtokosoktól vásárolt gabonát.

37 Nyilván ezzel meg volt a kormánynak is a maga célja, de ez nem vágott a nagybirtokosok érdekébe. A kormány gesztusának ezt a hatását azonban a gazdasági süllyedés miatt sem lehetett lemérni. A gazdák a katasztrális holdankénti 1 q gabonát nem tudták leadni az államnak. Békés és jó termést hozó esztendőkben is