A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Gévay Ágnes: Az Eszme. ”Szociális kultúrlap” Székesfehérvárott 1919-ben

szocialista eszmeiségnek megfelelő, modernebb ízlést, Kassák-ha­tástól is megérintett stílustörekvést figyelhetünk meg. A lap célkitűzése, tartalma, munkatársai Az első szám első három közleményéből világosan kitűnik a lap célkitűzése. Az első oldalon Pór Nándor, a szerkesztő verse, „Köszöntés" címmel. A fiatal lapszerkesztő nevét egy-két évvel előb­bi iskolai értesítőkben gyakran megtaláljuk. A székesfehérvári Fő­reáliskola önképzőkörében számtalan szavalóverseny és pályázat győztese volt. Gereblyés László a Tanácsköztársaság fehérvári idő­szakáról szóló visszaemlékezésében így ír róla: „Nándi az idén érettségizett a reáliskolában: alacsonynövésű, művészfrizurát vise­lő, intelligens fiú. Amikor jókedve kerekedik, nagy társaságot el­szórakoztat, ,színészi produkcióival'. Petőfi 'Örültjét' például hatal­mas sörényét fölborzolva, négykézláb szokta elmondani." Gereb­lyés László adata azért érdekes, mert AZ ESZME egyik közlemé­nye, amelyre a későbbiekben még visszatérünk, beszámol egy kul­turális előadásról, ahol Petőfi Örült című versét a fehérvári szín­házban egy pesti színész ízléstelenül ripacskodva adta elő. A Ge­reblyés által leírt jelenetben Pór Nándor ezt a színészt parodizál­hatta barátai előtt. Gereblyés László visszaemlékezése így folyta­tódik: „ . . . több társával együtt a szociológia, a »szociál-ethika« tanáraiként tűnnek fel a pedagógia világában, s élénk részt kérnek, sőt követelnek maguknak a papi-paraszt város új arcának megfor­málásában. 1919. május elsején az ő szerkesztésében jelenik meg Az Eszme című szociális kultúrlap." 5 Pór Nándor Az Eszme-beli verse, a Köszöntés is bizonyítja, hogy a Tanácsköztársaságot megelőző esztendőkben a fehérvári reál­iskola növendékei közül néhányan tájékozottak voltak a modern és haladó irodalom berkeiben. Olvasták a napilapokat, kulturális folyó­iratokat, ismerték a Nyugat költőit, példaképük volt Ady Endre, de ismerték a Kassák-féle Má-t is.* A Köszöntés Ady és Kassák hatását mutató vers. Szép megfo­galmazása az új, erőteljes, szabad, szent vágyakat megtestesítő lel­kesedésnek. Utal a lapnak május 1-én való megjelenésére is. „Űj Ádámok, első, igaz szülöttei az Életnek: köszöntsük az igaz Májust!" Céljukat, hivatásukat így fogalmazza meg a vers: „Rügyezzen föl bennünk a Kultúra:! nekünk: akik eddig kitaszítottjai voltunk egy jármos, céltalan élethajszolásnak." Az első szám bevezető cikkeiben a fehérvári direktórium veze­tői, Horváth János és Velinszky László indították útjára a lapot. Horváth János írása a szerkesztőségnek szóló levél formájában ke­rült a lapba: „Május elsején, a természet újjászületésének nagy nap­ján indul útjára Az Eszme, hogy harcos és mindenre kész for­radalmárokat neveljen. Méltóan hivatását csak akkor tölti be, ha a proletariátusnak világforradalmát, harci tüzét éleszti, elszánt és kí­méletlen harcra neveli a dolgozó tömegeket. . ." Velinszky László:

Next

/
Thumbnails
Contents