A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében
Á szocialista forradalom első időszakában létrejött politikai szervezetek közül feltétlenül megemlítendő az ifjúsági szervezetek létrehozása. Erre is szakszervezeti jelleggel került sor. A proletárdiktatúra kikiáltása előtt a diák szabadszervezet megalakulásáról találhatunk dokumentumokat. Március 13-i számában ad hírt a „Székesfehérvár és Vidéke a Népszava" a diákok szabadszervezetének megalakulásáról. Március utolsó napjaiban azonban a fiatalokat foglalkoztató intézményekben gyors egymásután hívtak össze diák- és ifjúsági gyűléseket, amelyeken ifjúsági szakszervezeti csoportokat és direktóriumokat hoztak létre. A „Székesfehérvár es Vidéke a Népszava" áprilisi számában tudósít arról a diákgyűlésről, amelyen megválasztották a szocialista diákszervezet tisztikarát. Április 3-án a kereskedelmi ifjúmunkások szervezete alakult meg, másnap pedig megkezdi működését a felsőkereskedelmi iskolában választott bizalmi testület és ennek direktóriuma. Néhány nap múlva a gazdasági népiskola növendékei csatlakoznak az ifjúmunkások szakszervezetéhez és létrejön az ifjúsági szervezet az ipariskolában is. A korabeli közleményekből világosan kitűnik az ifjúsági szervezkedés bonyolultsága. Ez nemcsak fogalmi zavart, vagy a forradalmi helyzetben elkerülhetetlen elnevezési bizonytalanságot tükröz, hanem a szervezkedés mechanizmusának nehézkességét. Az ifjúmunkás szakszervezet egyaránt egyesítette az iparitanulókat, őket nevezik a források ifjúmunkásoknak — a fiatal üzemi dolgozók szervezkedése a felnőtt szervezetek keretében folyt — - és a diákifjúságot. Csak a későbbiekben került sor az egységes ifjúsági szervezet kialakítására a megyében. Az Ifjúmunkások Országos Szövetségének első kongresszusa előtt néhány nappal, a diákszervezet véglegesen és szervezetileg is egyesült az ifjúmunkások szervezetével. A szervezet hivatalos helyisége az ipariskola tornatermében volt. Az ifjúsági szervezetek tagjai egyszersmind a párt tagjai is voltak, párttagsági díj — korabeli szóhasználat szerint pártadó — fizetésére kötelezettek. Ennek öszszege 6 fillér volt. Az ifjúsági szervezetek tevékenységükben elsősorban az érdekvédelmi feladatok ellátására és kulturális igények biztosítására törekedtek. A fiatalok politikai nevelésére is történtek kezdeményezések. Stiegler István nyugdíjas nyomdász visszaemlékezéseiben elmondja, hogy az ipariskolában vasárnap délutánonként rendszeresen tartottak részükre politikai előadásokat. Komolyan törekedtek a szervezeti fegyelem erősítésére; e célt szolgálta az ifjúmunkás direktórium május 14-én hozott határozata, fegyelmi büntetésekre. Az ifjúsági szervezetnek nyilvánvalóan szerepük volt a fiatalok honvédelemre való mozgósításában is. Az ifjúsági szövetség egyik legjelentősebb rendezvénye a június 25-én a Kommunista Internacionálé felhívására tartott felvonulás és nagygyűlés volt, amelyen Velinszky László szólt a fiatalokhoz és a Tanácsköztársaság iránti hűségre kérte őket, mivel „egyedül helyes politika a Tanácsköztársaság politikája. 08 A szakszervezetek a Tanácsköztársaság idején a párt irányításával működtek, és természetesen a párt részéről erőfeszítések történtek a vezető szerep érvényesítésére. Ez a valóságban a mindennapi munkában is ellentmondásos helyzetet eredményezett. A párt
