A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

kommunista politikai-ideológiai elvekhez való közeledése volt. Erre mutat, hogy a március 22-ig kifejezetten kommunista-ellenesre hangolt pártsajtóban egyik napról a másikra érvényesült a proletárdiktatúra eszménye, valamint az, hogy a kritikus területeken dolgozó baloldaliak (Velinszky: egyházi, sajtó és közoktatásügyek, Szabó Ernő: rendfenntartás, Bárányi Ákos és idős Bencsik István: földművelésügy, és mások) tevékenységében elméleti képzetlenségük ellenére is a proletárhatalom őszinte szolgálata érvényesült és fokozatosan kialakult bennük a forradalmi harc néhány tapasztalata, felismerték és szóvá tették az átalakulás néhány hiányosságát is. Horváth János, a megye elsőszámú politikai vezető személyisége is fokozatosan megszabadult a jobboldali szemlelet korlátaitól és a fő kérdésekben azonosult a proletárdiktatúra eszméivel. A baloldali szociáldemokrata vezetők a forradalmi munka során bizonyos mértékig ellensúlyozták a Kommunista Párt és a kommunisták hiányát az átalakulásban, de azt maradéktalanul nem pótolhatták. A megye politikai helyzetének az volt a legsúlyosabb problémája, hogy nem került sor a KMP szervezeteinek számottevő kiépítésére. A párt megalakulásával és tevékenységével kapcsolatos feldolgozások, a párt szervezett létrehozásával kapcsolatban megyénkre vonatkozóan többnyire csak utalásokra hagyatkoznak. Hajdú Tibor idézett művében L. Nagy Zsuzsától veszi át az alábbi megállapítást: „Kommunista szervezkedésekkel mégis találkozunk... Ercsiben, Székesfehérvárott, sok helyen ugyancsak március derekán." A korabeli közigazgatási jelentések feltehetően eltúlozzák a Kommunista Párt szervezésére irányuló megyei törekvések hatósugarát. Mindemellett február—márciusban a kommunista agitáció és propaganda kedvezőbb visszhangra talál a megyeben és sor kerül az egyetlen, ténylegesen ismert kommunista szervezet —• az Ercsi Földmunkás Szervezet testületileg csatlakozik a KMP-hez — létrehozására. Ez is magyarázza azt a körülményt, hogy március 23-án. az elsőként Ercsiben alakult vidéki direktórium határozott forradalmi intézkedésekkel hívja fel magára a figyelmet.

63 A megye sajátosságait a forradalmi átalakulás problematikájával kapcsolatban feltétlenül bonyolítja a fent leírt helyzet. Kommunista pártszervezetek hiányában a megyében a két munkáspárt egyesülésére ténylegesen nem került ser. A Szociáldemokrata Párt mindössze nevet változtatott, amely azonban az országos változás fontos konzekvenciája volt. Ez a párt, hivatalos politikáját, tevékenységének alapvető tartalmát és tendenciáját illetően azonban semmiképpen sem azonos az egyesülés előtti párttal. Még akkor sem, ha összetételében, felépítésében, munkastílusában sokkal közelebb állt a klasszikus Szociáldemokrata Párthoz, mint a lenini élcsapat normáihoz. Ezért a Magyarországi Szocialista Párt székesfehérvári és fejér megyei szervezetének tevékenységét is elsősorban a Tanácsköztársaság napjaiban végzett munkája, e munka általános jellemzői és nem a szervezeti, politikai hiányosságok alapján kell értékelnünk. A két párt egyesülésével kapcsolatban feltétlenül szükséges a KMP térhódításának nehézségeire rámutatni; azokra, amelyek a párt szélesebb-körű kiépítését a megyében végülis megakadályozták. Úgy látjuk, hogy itt az országosan ismert problémák mellett első-