A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Buzás József: A Székesfehérvári Városi Tanács, Intézőbizottság és Direktórium szervezete a Tanácsköztársaság idején

kétségtelenül az ország más vidékein is követőkre fog akadni." — 8 Örai Újság, 1919. márc. 8. Több dunántúli vármegyében a nép elfoglalta a főúri uradalmakat. — A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai (a továbbiakban MM'TVD) 5., Bp. 1956. 650—651. 2 Somogyi Hírlap, 1919. március 11. Direktórium vette át Somogyban a hatalmat. — MMTVD, 5. (Budapest, 1950) 661—662. ,3

i Népszava, 1919. március 16. Hírek rovat. A szegedi főtisztviselők kicserélése és a szekszárdi munkások általános sztrájkja. — MMTVD 5. i. m. 663. 4 Vörös Újság, 1919. március 20. Szemle rovat. A forradalom útján — MMTVD. 5. i. m. 664. 5 A párizsi békekonferencia már 1919. február 26-i ülésén elhatározta egy semleges zóna létesítését a magyar és a román fegyveres erők között összeütközésük kiküszöbölése céljából. A zóna kialakításával, megszállásával és igazgatásának megszervezésével megbízott de Lobit francia tábornok Vyx alezredes útján nyújtotta át a magyar kormánynak március 19-i jegyzékét, amelyben március 21-én 18 órára várta a kormány válaszát. Ez az ún. Vyx-jegyzék adta az utolsó impulzust a Károlyi-rendszer összeomlásához. — MMTVD. 5. i. m. 667—679. old. 6 „Magyarország népéhez! A kormány lemondott. Azok, akik eddig is a nép akaratából s a magyar proletárság támogatásával kormányoztak, belátták, hogy a viszonyok kényszerítő ereje új irányt parancsol. A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletariátus veszi kezébe. A fenyegető termelési anarchia mellett a külpolitikai helyzet is válságos. A párizsi békekonferencia titokban úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész területét katonailag megszállja. Az antantmisszió kijelentette, hogy a demarkációs vonalat ezentúl politikai határnak tekintik. Az ország további megszállásának célja az, hogy Magyarországot fölvonulási és hadműveleti területté tegyék a román határon harcoló oroszszovjet hadsereg ellen. A mitőlünk elrablott területek pedig zsoldja lenne azoknak a román és cseh csapatoknak, amelyekkel az orosz-szovjet sereget akarják leverni. Én, mint a Magyar Népköztársaiság ideiglenes elnöke, a párizsi békekonferenciának ezzel a határozatával szemben a világ proletariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok, és átadom a hatalmat Magyarország népei proletariátusának. Károlyi Mihály" Nyomtatott plakát — Pl Archívum. Plakátgyűjteimény. IV. 1 1756. — MMTVD. 5. i. m. 684—685. 7 Jegyzőkönyv a Kommunistáik Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesüléséről (tisztázat). — Pl Archívum. R. gy. 1/23. — MMTVD. 5. i. m. 688—689. 8 Kun Béla: Levél Bogár Ignáchoz. — Kun Béla: A Magyar Tanácsköztársaságról. Válogatott beszédek és írások. (Budapest, 1958.) 139—148. 0 Vörös Újság, 1919. március 22. A munkástanács ülése. — MMTVD. 5. i. m. 690—691. x

o Fejérmegyei Napló, 1919. február 6. 11 FML Székesfehérvár sz. kir. város főispán-kormánybiztosának iratai, 1919. — 11/1919. szám. 12 Érdekes megfigyelni, hogy a március 22-én megalakult székesfehérvári Forradalmi Tanács után Ercsi község direktóriuma volt a következő szerv, melyet a megyében létrehoztak. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy az ercsi cukorgyár munkásai kapcsolatban voltaik a fővárossal, és a forradalmi változások igénye körükben erősebb volt, mint általában a parasztságban. Az alábbi (nem teljes) kimutatás csak reprezentatíve, de szemléletesen jelzi, hogyan terjedt a forradalmi hullám Fejér megyében. Tanácsok, direktóriumok megalakítása 1919. március—április fordulóján: március 22: Székesfehérvár és Fejér megye Forradalmi Tanácsa