A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében
hetekkel május előtt hozta a felhívást nap-nap után: „Elvtársaink, készüljetek május elsejének megünneplésére!" A városi pártszervezet, a szakszervezeti bizalmi férfiak április 24-i tanácskozásán Fo.rkas Lajos párttitkár tolmácsolásában ismerteti az ünnep programját. Előkészítésére héttagú bizottságot választanak. Az előkészületek valóban nagyszabású és felszabadult május elsejére mutattak és ezt eredményeztek. Az ünnep délelőttjén szakszervezeti ünnepségeket, gyűléseket rendeztek a megyei vezetők részvételével. Nagygyűlést tartottak az építőmunkások és az ácsok, a vas- és fémmunkások, a nyomdászok, a közalkalmazottak és más szakszervezeti csoportok részére, számszerint 14 helyen, valamint az ifjúsági szervezetekben és a külterületi lakosság részére a Palotavárosban és az Öreghegyen. A gyűlések alaphangját a tanácsrendszer eredményeinek ismertetése és a nehézségek felvázolása, azok vállalására és leküzdésére való lelkesítés adta meg. A megyeszékhely ünnepi felvonulása délután 2 órakor kezdődött. A menet — élén a tanács és a pártszervezet vezetőivel — a Vásártérről indult el, végig haladt a fellobogózott, ünnepi dekorációval díszített utcákon. A Nádor-utca, Kossuth utca, Megyeház-tér, Vörösmarty-tér, Széchenyi utca vonalat érintő felvonulás lelkes hangulatban érkezett végállomására, a sóstói katonai lőtérre. A menet kiemelkedő színfoltja volt a tanácshatalmat, a felszabadult proletariátust szimbolizáló vörös ember. Az egykorú sajtóhíradás szerint a felvonulásban 25 ezer ember vett részt, egy óra hosszat át haladt a felvonulók zajongó, éneklő tömege. A felvonulást lelkes, optimista hangulatú ünnepi nagygyűlés zárta be, amelyen Kőszegi Ferenc, Telegdi Sándor és Horváth János mondtak beszédet. Az ünnep estéjén népünnepélyeket, kulturális rendezvényeket tartottak, ezeken a színházban Kohányi Menyhért, az István-teremben Velinszky László mondott agitatív erejű, politikai jellegű beszédet. A vidéki megmozdulások is népi politikai tömegdemonstrációvá emelték május elseje megünneplését. Ünnepi felvonulások, nagygyűlések és népünnepélyek változatos kavalkádjában jutott kifejezésre a felszabadult proletárünnep újszerűsége, varázsa. Május elseje — noha vidéken jelentősebb hagyományokkal nem rendelkezett — megünneplésére a megye községeiben is első ízben került sor tömeges méretekben és nagy tömegek részvételével. A Tanácsköztársaság időszakának második nagy népszavazással felérő eseménye volt ez a nap. A forradalom során pedig a tömegaktivitás kibontakozásának harmadik nagy alkalmát képezte a népi forradalom győzelme és a tanácsválasztások után. Alcsut, Etyek, Vértesdoboz, Tabajd lakossága •— 2500 fő — együttesen ünnepelt. Sárbogárdon 300 fő részvételével rendeztek felvonulást. Kápolnasnyéken — ahol egyébként Andics Erzsébet volt a nagygyűlés szónoka — közös népünnepélyt rendeztek a Kis-Velencén állomásozó Fejér—Tolnai vörös tüzérezred katonáival. 00 Május elsejének megyei ünneplése azokat a gondolatokat visszhangozta elsősorban, amelyeket a vörös fejléccel megjelent székesfehérvári „Friss Újság" közölt ünnepi cikkében: „ebben az országban csak a szocializmus kormányozhat, ebben az országban csak a szocializmus tud termelni. . ,"
