A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke

ma miatt' csak pártszervezeti tagoknak engedélyezték a szavazást, így mindössze 5 tagú tanácsot választottak. A választás megismétlésére került a sor a 386 tagú Sőréd községben is. Itt az első alkalommal 3 tagú tanácsot választottak, 75 szavazó közreműködésével. A megfelelőnek nem tartott összetételre hivatkozva május 29-én újabb választást bonyolítottak le. A járási megbízott vezetésével, népgyűlés keretében 10 tagú tanácsot választottak. A tanács névszerinti összetétele merőben más, mint a korábban megválasztotté. A leghevesebb osztályösszeütközések keretében a százhalombattai választások zajlottak. Áz 1523 lakosú -— 263 pusztai lakossággal rendelkező — községben aktív szociáldemokrata pártszervezet tevékenykedett. Még április 4-én 4 tagú (1 vasutasból, illetve 1 iparosból és 2 földmunkásból álló) direktórium alakult. Április 7-én 377 szavazó 18 tagú tanácsot választott. Ékkor a korábbi direktórium 2 tagja (Hegedűs József iparos, SzDP elnök és Popovics Mihály földmunkás) a jegyzőkönyv aláírását megtagadta. (Hegedűs József az új tanácsnak is tagja lett, a direktóriumnak azonban nem.) Hegedűs József április 14-én új választás elrendelését kérte, arra hivatkozva, hogy a tanácsba csak 2 ipari és 3 földmunkás került, a többiek kisgazdák. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Czeiner István ny. vasutas — aki mindkét direktórium tagja, sőt a legutóbbi elnöke is volt — a kisgazdákat szervezte a munkások ellen, így olyan_ a hangulat, hogy az új választást is csak karhatalom közreműködésével lehet megtartani. A panaszt — május 22-én — arra hivatkozva, hogy személyes kérdések állnak fenn, — elutasították. De miután a járási politikai megbízott a kérdést megvizsgálva megállapította, hogy mind a tanács, mind a direktórium „pro~ letárellenes kisbirtokosokból alakult meg" — a direktóriumi elnök tiltakozása ellenére — a tanácsot feloszlatták és új választást tűztek ki. A július 20-án megválasztott tanács kétharmada kicserélődött. Á direktórium elnökévé Hegedűs Józsefet választották. A helyi proletariátus törekvéseit siker koronázta. Az ideiglenes alkotmány alapján lebonyolított választások a községek egy részében éles osztály összeütközések keretében zajlottak. A Megyei Forradalmi Tanács április 11-én tartott ülésén, a választási munkát értékelve, Horváth János megállapítja, hogy a városi választással ellentétben, a falvakban adódott a legtöbb probléma és panasz. A panaszok elsősorban abból adódtak, hogy néhány helyen a korábbi gyakorlatnál, sőt az alkotmány előírásainál is szűkebbre vonták a választásra jogosultak számát. A falusi szegénység szervezetei csak a tagságukhoz tartozó (szervezett) proletariátus iránt voltak bizalommal. (A már említett Pázmánd, Sopov.ya, Pátka és Velence községekben.) De érvényesült ez az álláspont olyan településeken is, ahol a lehetségesnél jóval kevesebb tanácstagot választottak meg. (Pl. Csákváron.) Néhol, mint Magyaralmáson, ez az álláspont jogos volt. Több helyen azonban nem volt indokolt. Ez a dolgozók körében elégedetlenségre, néhány esetben panaszra adott okot. Áz említett „baloldali" túlzások a lehetséges szövetségesek körét szűkítették. Az igazsághoz azonban hozzátar-