A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke

nács tagjainak jelentős részét újólag megválasztják, és a tanács létszámát — általában növelik. Sárkeresztúrról már sző esett. Hasonlóan alakult a helyzet néhány más községben is. Kajászószentpéteren pl. mindkét alkalommal 15 tagú tanácsot választottak. A második választás alkalmával a korábbi tagság több mint felét —• beleértve a direktórium tagjait is — újjáválasztják. Kislángon az első alkalommal 14, a második választáskor 20 tagú tanácsot alakítottak. (A község lélekszáma 3033). Az új tanácsban a korábbi forradalmi tanács 9 tagja foglalt helyet, közte az előző direktórium 2 delegáltja. Hasonlóan alakult az arány a két tanács összetétele között Polgárai községben. Itt 20, majd 24 tagú tanácsot választottak. Az új tanács tagja lett a korábbinak 8 tagja, közte a direktórium 1 résztvevője is. Iváncsa (1875 lakosú) községben a márciusában választott három tagú munkástanács valamennyi tagját beválasztották a 18 tagú tanácsba. Sőt, ők lettek az új tanács direktóriumának vezetői. Az április 7-ét követő tanácsválasztások alkalmával — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — súlyt helyeztek arra, hogy a puszták és majorok lakossága képviselethez jusson. (Pl. Vérteskozma, Előszállás). Hercegfalva tanácsában minden jelentős puszta képviseletet kapott. A megalakult tanácsok 3—5 tagú direktóriumot, illetve intéző bizottságot választottak. A direktóriumok szociális összetétele eltérő képet mutat. Csákberényben pl. a 3 tagú direktóriumban 1 földműves-napszámos, 1 kisiparos foglalt helyet, míg az elnöki funkciót kisbirtokos látta el. Ercsiben 1 vasmunkásból, 2 napszámosból, 1 földművesből és 1 kőművesből álló direktórium alakult. A vizsgálatok mellett több községben a direktórium tagjainak jelölésekor, illetve választásakor a szociális képviseleti elv érvényesült. A rendelkezésre álló anyag alapján nehéz megállapítani, hogy a kifejezetten proletár tagság részvétele hogyan alakult. Dunapentele községről tudjuk,, hogy a túlnyomó többséget alkotó proletariátus hasonló öszetételű direktóriumot választott. Az ideiglenes alkotmány előírásai alapján megalakult tanácsok megnevezésében továbbra is a változatosság érvényesült, bár nem olyan arányban mint a korábban választottak esetében. Kálóz, Vérteskozma községekben néptanács, a móri járás egyes helységeiben (Bakonykuti, Balinka, Fehérvár csurgó és Isztimér) munkás- és földművestanács, míg Csákberényben és Hercegfalván földműves-. Nagylókon, Sárszentágotán és Seregélyesen munkástanács alakult. Az esetek többségében azonban az új tanácsok munkás-, katona- és földművestanács néven szerepeltek. Amellett, hogy a megye községeinek túlnyomó többségében a választások, — ha néhány napos késéssel is — de a törvényes előírásoknak megfelelően és általában közmegelégedéssel zajlottak le, több helyről kifogás hangzott el, illetve óvás történt a választással, illetve a megválasztott tanács összetételével kapcsolatban. A panaszok változatosak. Pázmánd község ,,munkás proletársága" azért emelt szót, mert a választáskor csak néhány ember akarata érvényesült. A „proletár Soponya község lakói" azt kifogásolták, hogy