A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében
„Ma ül Össze a nép igazi képviselőtestülete először a jó Öreg vármegyeházán" — köszönti a megválasztott, városi tanács első ülését Székesfehérvár és Vidéke a Népszava április 12-én. Első eset a megye történetében, hogy a nép többsége által delegált képviselők a hatalom gyakorlásának magasztos és nehéz feladatahoz látnak. Az utókor nehezen rekonstruálhatja a történelmi légkört, a nyilvánvaló megilletődöttség és megtisztelő feleiősség érzését, amely a nép képviselőit magával ragadta és felelősségteljes munkára sarkallta. Horváth János megnyitó szavai után visszaadja a Forradalmi Tanácstól kapott megbízatását és ismerteti a megválasztott tanács és a megválasztandó intéző bizottság funkcióit. Farkas Lajos párttitkár a pártvezetőség nevében mondott beszámolójában elemzi az elmúlt időszak eseményeit: „Marx szellemében rakjuk le az alapokat és ezentúl mindenki úgy boldogulhat ahogy dolgozik, és egyedüli érdem a termelő munka. A marxi országútról nem tértünk le, ellenkezőleg, a proletárdiktatúra taktikáját követve a legelszántabban, a legegyenesebben haladunk." Az ülésen hangsúlyozza, hogy a forradalom 21 napja alatt többet tettek a munkásságért, mint az elmúlt évszázadok alatt. Az ülésen sorra felszólaltak az egyes szakterületeket irányító politikai megbízottak. Velinszky László az egyház és az állam szétválasztásával kapcsolatos intézkedéseket ismertette, azzal a jóleső öntudattal, hogy a megyében azt az elsők között hajtották végre. Katona Nándor tájékoztatott az osztálybíróságok működésének felszámolásáról. Szabó Ernő és Mihály József a baloldali vezetők képviseletében a Vörös Hadsereg szervezéséről, a burzsoázia lefegyverzéséről és a megbízható proletárok fegyverrel való ellátásáról nyilatkozott. A tanácsülésen áttekintették a gazdasági élet és a szociális helyzet egyes kérdéseit is. Végül megválasztották a megyei, és a járási tanácsba, a városi intéző bizottságba delegált képviselőket. 52 A tanácsülésen elhangzottak Horváth János bejelentései a szerbiai proletár forradalom eseményeiről, amelyeket a gyűlés nagy lelkesedéssel vett tudomásul. Megemlítendő, hogy ezidőtájt a megye vezetői figyelemmel kísérték a nemzetközi forradalmi mozgalom alakulását. E tekintetben kétségtelenül illúzióik voltak. Az események hiányos ismerete következtében túlértékelték azokat. A kibontakozó világforradalom tudatában dolgoztak, abban reménykedtek. Ez mindenképpen a nemzetközi helyzet jelentőségének felismerését tükrözte, viszont a magyar forradalom problémáinak megoldása tekintetében indokolatlan illúziókra vezetett. Az április 8-i színházi előadáson ismertette Horváth János — ugyanakkor az Apolló mozi előadása előtt Steiner Géza — a Bajor Tanácsköztársaság megalakulásának hírét, felolvasta annak üdvözlő táviratát és a megyei direktórium viszontválaszát. Ez így hangzott: „dr. Lipp külügyi népbiztos: Szivünk egész melegével köszöntjük a világforradalomhoz csatlakozott bajor proletariátust. Bajor testvéreink már ismernek bennünket, az imperialisták által reánk uszított háborúból. Most, a világforradalom harcán még elszántabban fogunk küzdeni, mert ez az egész világproletársag felszabadításának nagy harca lesz. Testvéri üdvözlettel a székesfehérvári direktórium nevében. Horváth János, tanácselnök." 53 A válasz szavait kétség
