A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Réti László: Fejér megye tanácsköztársasági szervezete és pecsétjei

A Fejér-megyei közigazgatás szervezetéről és működéséről Kállay István igen jó és alapos tanulmányt közölt tíz évvel ezelőtt.

23 Tanulmánya azonban nem veszi figyelembe a közigazgatás szervezetére vonatkozó országos rendelkezéseket és azok hatását a megyei szervezetre. Ezért nem foglalkozik kellően a megyei szervezetben a tanácshatalom idején végbement változásokkal. így például mindvégig a tanács osztályait vezető népbiztosokról szól, holott a Kormányzótanács már említett március 28-i rendelete után ez a cím a megyéknél megszűnt. Vagy Közoktatási, Vallásügyi Szakosztályról beszél, holott ez később Művelődési Osztály lett. A Szocializálási, vagy Szocializáló osztály is csak az első időkben működött, majd dolga végeztével — a szocializálások befejeztével — átadta helyét a termelést irányító szerveknek. A Közellátási szakosztályt viszont előzőleg hívták Közélelmezésinek és csak a megfelelő népbiztosság nevének megváltozásával változott meg április 4-e után ennek is a neve. A Kerületi Gazdasági Hivatalokról szóló rendelet megjelenése után azután feltehetően megszűntek a megyei tanács összes gazdasági jellegű osztályai, illetve beolvadtak a Gazdasági Hivatal szervezetébe. Erre vonatkozó adatokkal azonban nem rendelkezem. így a továbbiakban a megyei tanács közvetlen irányítása alatt a következő osztályok működhettek: 1. Közigazgatási; 2. Igazságügyi; 3. Katonai rendészeti; 4. Művelődésügyi. 5. Népjóléti; 6. Lakásügyi. Fejér megyei sajátosság volt, hogy a megyei munkástanácsot kezdetben Forradalmi Néptanácsnak, majd Forradalmi Tanácsnak nevezték, Ennek megfelelően a helyi, járási és községi tanácsok egy része is Forradalmi Néptanácsnak nevezte magát. Az ideiglenes alkotmány megjelenése után Fehérvármegye Munkás-, Katona- és Földművestanácsa lett a hivatalos elnevezés, de levélpapíron és pecséteken továbbra is használták a Forradalmi Néptanács elnevezést. Fejér vármegye további érdekes sajátossága a termelőszövetkezeti hálózat kiépítésének rendkívül előrehaladott állapota. Erre mutat, hogy a megye valamennyi járásában működött a termelőszövetkezetek járási felügyelősége és valamennyinek fennmaradt a pecsétje. Ismeretes, hogy a Földmívelésügyi Népbiztosság a termelőszövetkezeti hálózat mintaszerű kiépítését Somogy megyében kezdte meg, majd ennek befejezése után, másodikként Fejér megyében folytatta. Érdekes azonban, hogy míg Somogy megyéből eddig egyetlen járási termelőszövetkezeti pecsét került'. elő (a lengyeltóti járásból) és más megyékből is nagyon kevés ilyen pecséttel rendelkezünk, addig — mint mondottam — Fejér megyéből valamennyi járáséval. A termelőszövetkezeti hálózat kiépítettségére utal az a tény is, hogy Fejér megyéből viszonylag sok (16) termelőszövetkezet pecsétje került eddig elő. Teljesen hiányzanak ezzel szemben Fejérmegyében az Ipari Termelési Tanács és a Kerületi Népgazdasági Tanács, illetve a Kerületi Gazdasági Hivatal, vagy azok alárendelt szerveinek pecsétjei. Ilyen pecsétekkel más megyékből — ha- nem ,is bőségesen —