A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében
ráiásra kényszerítette a reakció erőit. Az átalakulás is tömegmozgalmak kíséretében zajlott le, a tömegek ereje, a magabiztos agitáció, a baloldali erők előretörése a pártban és a megyei vezető szervekben és az uralkodó osztályok országos méretű megzavarodása és bénultsága a nyílt ellenállást kockázatossá tette. Ugyanakkor nem téveszthet meg bennünket mindez, hiszen néhány nap múlva jelentkeznek az első komoly és veszélyes akciók; a beépülés módszerét választó ellenséges erők aktivizálódnak es a pártban, a hatalmi szervekben, különösen pedig a gazdasági intézményekben és az utcán megkezdik aknamunkájukat. Egyelőre azonban a néphatalom szilárd. A polgárőrséget is feloszlatták március végén, azzal az indokolással, hogy a rend fenntartása jelenleg jó kezekben van. Fegyvereiket a nemzetőrségnek, majd a helyébe lépő Vörös Örségnek szolgáltatták be. 34 Folyik a fegyverek beszolgáltatása a községekben is. A falusi nép óriási tömegű fegyvert szolgálatott be. 35 Dolgoznak a forradalmi szervek, munkájukat az alakulást követő napok után is lendület, kezdeményezés, az országos és a helyi ügyek képviselete, valamint a dolgozó emberek szolgálata jellemzi. A megye vezetői maguk járnak elől jó példával. ,,Mintha a napnak nem 24 órája lenne, hanem mégegyszer annyi, mintha a forradalmi diktatúra megsokszorozta volna a munkaidőt és az erőket, akaratot megnagyobbította volna: úgy dolgozik mindenki a kijelölt helyén, hogy elérje az ország boldogulását..." 36 Lapjaink: a „Székesfehérvár és Vidéke a Népszava" és — az időközben, április 10-én szocializált 37 „Székesfehérvári Friss Üjság" — naponta közöltek tudósításokat a megyeszékhely és a községek életéről: hangot adtak az irányító erők politikai törekvéseinek és a vidéki átalakulás híreinek. Itt említjük meg, hogy Kelemen Bélát, a „Székesfehérvár és Vidéke a Népszava" egyik szerkesztőjét a Forradalmi Kormányzótanács Dunántúl területére sajtó előadónak nevezte ki. 38 Március végén alakult és különböző elnevezésekkel működő tanácsok és végrehajtó szerveik csak ideiglenes jelleggel jöttek létre. Feladatukat eredmenyesén teljesítették. A Forradalmi Kormányzótanács azonban sürgősnek tartotta az országos választások lebonyolítását, a végleges és alkotmányos hatalmi szervek; a munkás-, paraszt- és katonatanácsok kiépítését. Április 3-án megjelent az ideiglenes alkotmány, amely meghatározta a proletár állam hivatalos elnevezését is: „Magyarországi Tanácsköztársaság, amelynek célja a szocialista társadalom létrehozása." 39 Egyidejűleg megjelent a tanácsválasztásokat részletesen szabályozó rendelet is. 40 Kimondottan választási harc a megyében nem volt, de ténylegesen a választás előtt újra fellendült a politikai munka és az agitáció. E napokban került sor néhány ellenséges politikai megmozdulásra is. A politikai helyzetet élezte és bonyolította, hogy erre az időre estek az első szocializálások, és ekkor nagyon súlyosbodtak már a közellátási problémák is. 41 Április 6-án Székesfehérvárott választási nagygyűlést tartottak. Hozzávetőlegesen tízezren jöttek össze a Városház-téren. A gyűlés szónoka Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke volt. Ö gépkocsi-hiba miatt késett és megérkezéséig Horváth János ismer-