A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Pesti János: A katolikus egyház a forradalmak időszakában

a „vajúdó eszmék áramában" küszködő emberiség vezetésére azonban szükségképpen bizonyult alkalmatlannak. A világháború időszakában, amikor az uralkodó rendszer ,,a haza védelmét" az egész társadalom legfontosabb feladatának tekintette, viszonylagos csend uralkodott az ideológiai harcok frontján. Ennek objektív feltételei korán létrejöttek: a helyi Szociáldemokrata Párt feloszlatására már 1912-ben sor került, — bár a pártmunka folytatását ez csak kismértékben akadályozta — az egyház érdeke viszont lényegében azonos volt a fennálló rendszerével, noha pl. Prohászka a háborút elítélte: ,,Van-e rettenetesebb téboly s alávalóság? S ez mint hazafiság is fest. Egészen új mentalitás szállja meg az embereket; óriási megfeszülés, erőkifejtés, bátorság, áldozatkészség, hűség! De ez mind a bestializmus szekerén, mely emberhullák fölött hempereg! No, hát erről én nem írok. Ezt nem dicsőítem. Tudom, hogy sok nagy érzés fakad a harcok s kínok között, de nem, nem, nincs közöm az öldöklő világhoz."

t8 A keresztényszocialista szervezetek a világháború során első kongresszusukat 1918. április 13-án és 14-én tartották.

;i9 Előzményének tekinthetjük a katolikus egyház önkormányzatáért folytatott küzdelem felelevenítését. Törvényjavaslatukat 1917. december 21-én terjesztették a képviselőház elé. A törvényjavaslat szerint — amely kimondta, hogy a katolikus autonómia kezébe kerülnek azok az alapok, amelyeket eddig vallás és tanulmányi alap néven kezeltek. Ezzel kapcsolatban mintegy 56 középiskolának a fenntartása, továbbá az egyetemi alapok. — Itt említem meg az Országgyűlési Néppárt és az Országos Keresztény Szocialista Párt 1918. február 3-i együttes ülését, amely Keresztény Szociális Néppárt elnevezéssel kimondta a két párt fúzióját. Az egyesülést azzal indokolták, hogy a világégések és trónfelfordulások idején az élet fenntartásának ez a feltétele, tehát a jövőben keresztény és nem keresztény párt áll szemben egymással a „világnézeti alapelvekért" folytatott küzdelemben. Programként azt tervezték — s ezzel (nem először) az egységet újra megbontották —, hogy ifjúsági és női népszövetségeket hoznak létre, ismét szervezik a kisgazdákat és a munkásokat, így a keresztényszocialista mozgalom „valóságos központi agyrendszerét" teremtik meg. Ezzel egyidőben — január 15. óta — folyt a keresztény sajtómozgalom, amelynek a legnagyobb és legjobban szerkesztett újságok versenyében helytálló orgánum életre hozása volt a célja. Sajtórészvények jegyzésére hívták fel az olvasókat, s fenn hirdették, hogy nincs senki Magyarországon, aki ezt a mozgalmat meg tudná akadályozni. Nem zavarta őket az sem, hogy Vázsonyi igazságügy miniszter a „Fejér megyei Naplót" előzetes cenzúra alá helyezte. „Nagyon igazunk volt — írták —, hogy a zsidóknak Magyarországon manapság óriási hatalmuk van".

40 Az elvetélődött háború utolsó évének elejétől megkezdte sorai rendezését a szociáldemokraták helyi pártja is. Újjászervezésére 1918. február 19-én került sor, vezetőségébe Velinszky László is bekerült.

41