A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Pesti János: A katolikus egyház a forradalmak időszakában
A szocialisták nyílt, helyszínen polemizáló beavatkozásai ellenére több ezer ember belépett. Az eszmei harc pedig már délután a szociáldemokraták népgyűlésen folytatódott. S november elején — az Árpád-fürdő alapozási építkezéseinél kirobbant politikai sztrájknál, amely a szervezetlen munkások ellen irányult — a hatóság segítségével az építtető cég már be is vetette az újdonsült egységet: a keresztényszocialista munkásegyesülettől kölcsönzött tizenhat kőművest. 8 Ilyen előzmények után tűzték ki november 20-ra — hatósági asszisztenciával — a székesfehérvári keresztény munkások napjának megünneplését, amelyre zászlók alatt vonultatták fel az embereket. A gyűlésen elhangzott beszédből az derült ki, hogy a munkásegyesület — és a mögötte álló hatalom — folytatni kívánta az ideológiai átnevelés munkáját. Keresztény népakadémia felállításának követelésével léptek fel, amelyen ismert egyházi vezetőket — elsősorban Prohászkát — óhajtottak szerepeltetni. A terv sikerült. A szociáldemokraták Bilkeit — aki szintén beszélt — megabcugolták ugyan, de december 15-re mégis megszületett a népakadémia konkrét szervezeti formája és a program: a tél folyamán, vasárnaponként ismeretterjesztő előadásokat tartottak, elsősorban a szociáldemokrácia „leleplezésére" amelynek III. országos szakszervezeti kongresszusa 1904. december 25-én ült össze Budapesten. A választási küzdelem erőteljes kibontakozása ezután kezdődött. Székesfehérvárott Prohászka nevéhez fűződik a megindítása. ,,A törekvések űtja 1905-ben" c. elvi cikkében" nagy általánosságban felmérte az adott helyzetet, és a várható eredményekre vonatkozóan burkolt jóslásokba bocsátkozott. Áttételesen célzott a nemzet társadalmi és gazdasági szerkezetét szövő kontárokra, akik nyomorúságot, cselt és ármányt szőttek. Rámutatott arra, hogy a társadalom szervezetének szövetein, hártyáin a romlás érvényesül. Ügy látta, — a japánoktól megvert Oroszországra utalva — hogy ,.a gyászos színelváltozástól" Európát sem óvja meg semmi. A keresztény munkásegyesület alapszabályainak jóváhagyása után folytatódott a szocialisták gáncsolása. A keresztényszocialisták vezetői nem ismerték el törvényesnek azt a memorandumot, amelyben a szociáldemokrata munkások követelték az ipartestülettől az általuk kidolgozott új munkaterv elfogadását. Kijelentették, hogy mivel nem a város egész munkássága kívánja az új munkarendet, annak teljesítése nem indokolt. 1 " A sajtóban pedig népakadémiájuk előadásait propagálták, és a szocialisták „munkakerülésének", családjuk nyomorának kipellengérezésével felelőtlenségük látszatát próbálták kelteni. A lapszerkesztő, Bilkei Ferenc még tovább ment „Mit akarnak a szociáldemokraták?" c. füzetének második kiadása előtt azzal dicskedett, hogy nagyrészt az ő írása okozta, hogy a szociáldemokrácia, amely Fehérvárott fenyegetve emelte föl fejét, szétzüllött, s nyomán feltámadt a keresztény és vallásos munkások egyesülete. 11 A munkások és munkaadók harcába Prohászka is bekapcsolódott. Főpásztori szózatot küldött a papságnak, amelynek bevezető részében megjegyezte, hogy minden embernek, úgy a munkásnépnek is kötelesig
