A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

hogy az új rendszerbe beépüljenek. Március 23-án délelőtt átveszi Horváth János a megyei tisztikar vezetését Tolnay Lajos főispánkcrmánybiztcstól, aki az átadáson személyesen nem is lehetett jelen, hiszen még az előző napon, szombaton — a korabeli sajtó híradása szerint — automobilon eltávozott a városból. (Hivatalosan csak 24-én mentették fel állásából távirati úton.) A direktórium elnöke felhívta a tisztviselők figyelmét az új rendszer szolgálatára, de közli, hogy aki nem akar annak munkájában részt venni, az bántódas nélkül távozhat. Kenessey Gyula tb. főjegyző azonban a tisztikar nevében vállalta a munkát.

27 Másnap, 24-én délben a városi tisztviselők előtt Körösi Aladár volt főkapitány, a közigazgatási politikai megbízott helyettese méltatta az átalakulást és kérte a tisztikar támogatását. Itt Kerekes Lajos polgármester tolmácsolta a városi tisztikar egyetértését, csatlakozását az új hatalomhoz. A polgármester tüntető lojalitással nyilatkozik és közli, hogy a tisztviselők a legnagyobb örömmel illeszkednek be az új rendszerbe és abba lelkileg is be akarják élni magukat. A megyei tisztikar, közigazgatási vezetők különböző fokozatú rétegeinek beillesztése a proletárdiktatúra rendszerébe, a járási főszolgabírók és jegyzők értekezletén, március 26-án is folytatódott. Ezúttal ismét Horváth János tájékoztatta a megjelenteket a társadalmi-politikai átalakulás lényegéről és annak szolgálatára szólította fel őket. Ezen a tanácskozáson már operatív feladatok meghatározására is sor került: a földek megmunkálásának szorgalmazását és a közélelmezés biztosítását kérték a járási és községi közigazgatás szakembereitől. Szó esett a Vörös Hadseregbe való toborzás feladatairól is. Végül direktívákat adott a Munkás-Paraszt- és Katonatanácsok és direktóriumok megalakítására.

28 A megyei hatalmi es közigazgatási szerv határozott és szakszerű tevékenysége kedvező hatással volt a vidéki munkára is. A vidéki direktóriumok egy része is nagy aktivitással és öntevékenyen kezdett munkához.

29 Ercsiben első intézkedésével lefoglalta a kereskedések rejtett árukészletét és kimérte azt. Köztulajdonba vette a nagyobb gazdaságokat és a cukorgyárat, a szocializálás végrehajtására és védelmére Vörös Örséget szervezett. Az adonyi tanács elrendelte a gazdaságok készleteinek leltározását, a feleslegek maximált áron történő eladását és „Vörös Gárda" alakítását. Elhatározták a zsúfolt vagy egészségtelen, nedves lakások megszüntetését; Martonvásárott március 26-án már közlik a fegyverviselési tilalmat, határoznak a földhaszon bérletről, a földigénylésről. Megtiltják a kereskedelmi árusítást, és felhívják az uradalmi alkalmazottakat a Munkástanács iránti engedelmességre. A bicskei direktórium biztosította a termelés zavartalan folytatását, gondoskodott a rendelkezésre álló árucikkek helyes elosztásáról, számba vette a községhatárt és megszervezte a helyi termelőszövetkezeteket.

30 A tanácsok és a direktóriumok néhány nap alatt bebizonyították a néphatalom életképességét. A központi kormányzat utasításait, a felsőbb rendelkezéseket az említett községekben gyorsan, nagyobb zökkenők nélkül oldották meg. Öntevékenyen, rugalmasan dolgoztak, a helyi kérdések felvetésében és megoldásában nem feltétlenül vártak felsőbb rendelkezésekre. Pedig nem volt könnyű dolguk. Az első napok ren-