A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Buzás József: Fejér megye és Székesfehérvár közigazgatása 1918. novemberében és decemberében

alakulással szemben is ellenforradalmi beállítottságú Károlyi József a kormányelnökkel való közeli rokonsága ellenére sem jöhet szóba a főispán-kormánybiztos személyének kiválasztásakor. Ezért csak arra kérték fel őt, hogy mint minden lelépő tisztségviselő, utódjának hivatalbalépéséig lássa el eddigi hivatali teendőit. A távozó főispán így lényegében három héten át olyan politikai rendszerben volt kénytelen a megyei és a városi törvényhatóság élén maradni, amelynek célja az ő osztály- és politikai érdekeivel, társadalmi konzervativizmusával és monarchista beállítottságával homlokegyenest ellenkeztek. A kormány a türelmetlen Károlyi Józsefet „ismételten előterjesztett kérelmére" végül is felmentette, miután dr. Kövess Emilben, a fehérvári államügyészség vezetőjében megtalálta a megfelelő új kormánybiztost, és november 22-én ki is nevezte a két törvényhatóság vezetőjének. A főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos funkciója lényegében azonos volt a korábbi főispáni funkcióval. Sem Kövess, sem más főispán-kormánybiztosok kinevezésekor nem történt meg a funkció-kör pontos körülírása, a kinevezési okirat is csupán arra utalt röviden és általánosan, hogy a kormánybiztost „a főispáni teendők ellátásával" bízzák meg. Minthogy Kövess kormánybiztosi megbízatása ugyanarra a két törvényhatóságra történt, mint Károlyi József korábbi főispáni kinevezése, funkciója nem különbözött sem hatáskör, sem terület illetékesség tekintetében elődjének tisztségétői. A kormánybiztos november 25-én vette át a törvényhatóságok vezetését. Energikusan látott munkához. Igyekezett a megyét és a megyeszékhelyet megbízatása értelmében a kormány intencióinak megfelelően vezetni. A törvényhatóságok első tisztviselőinek, alispánnak és a polgármesternek a szerepe a kormánybiztos árnyékában egyre jobban csökkent. Mind az elvi politikai irányítás, mind a gyakorlati operatív vezetés teljesen az ő kezében futott össze. Célja a helyi közigazgatási szervezet erősítése, működésének élénkítése, az egész helyi igazgatásnak a régi vágányokon való meghagyása volt. Ezt a célt azonban csak úgy érhette volna el, ha a fehérvári közéletre, a politikai hangulatra és az igazgatási szervek tevékenységére hatással levő pártok és egyéb szervezetek, különösen pedig a városi Nemzeti Tanács működésébe is erőteljesen beleavatkozott volna. Amikor erre alkalma nyílott, meg is kísérelte. Székesfehérvár közéletében a városi törvényhatósági bizottság mindig jelentős szerepet játszott. Nemcsak azért volt a város legfontosabb szerve, mert elvi, politikai állásfoglalásaival, határozataival irányt szabott az osztály- és pártérdekekből egyébként felülről is determinált helyi közéletnek, hanem azért is, mert a város egyéb szerveiben, gazdasági, társadalmi, politikai szervezeteiben, intézményeiben egyes tagjain keresztül személyileg is jelentős befolyással rendelkezett. Érthető, hogy más szabad királyi városokhoz hasonlóan, Székesfehérváron is nagy meglepetést keltett a belügyminiszter december 7-én táviratilag küldött rendelete, amely arra hivatkozással, hogy a minisztertanács határozata értelmében a városi törvényhatóságokról rövidesen néptörvényt fognak alkotni, megtiltotta a városi törvényhatósági bizottsági közgyűlések tartását. A bizottság tevékenységének szünetelése érezhetően hatott volna a város közéletére, ezért a főispán-kormánybiztos sietve válaszolt a belügyminiszternek ós sürgős rendelkezést kért arra vonatkozóan, hogy „a volt törvényhatósági bizottság jog- és hatáskörét az új bizottság megalakulásáig mely szerv vegye át, minthogy a tanács előtt számos nagyfontosságú ügy vár már érintésére, amikben a törvény értelmében a törvényhatósági bizottságnak kellene határozni." A törvényhatósági bizottság egyes albizottságait (a közigazgatási bizottságot, az igazoló választmányt, a fegyelmi választmányt, stb.) minden év december havában vagy teljesen, vagy részben újjá kell alakítani. Minthogy törvényhatósági közgyűlést már' nem tarthattak, miniszteri rendelkezést kért a kormánybiztos arra