A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Fitz Péter: A Magyar Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottságának tevékenysége

A MAGYAR NEMZETI TANÁCS FEJÉR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TEVÉKENYSÉGE A megyei Nemzeti Tanács az 1918. évi októberi—novemberi népmozgalmak közepette jött létre. Abban az időben alakult, amikor a monarchiát a forradalom már elsöpörte az alsó és középszintű képviselőivel — tehát a megyei, városi, járási és községi tisztviselőivel, állami funkcionáriusaival — együtt. A polgári demokratikus forradalom vezető szervei már október 31-én és november 1-én létrejöttek, sőt a városi Nemzeti Tanács november 4-ig, a megyei Nemzeti Tanács első üléséig ellátta annak a szervnek a feladatait is. Székesfehérváron november 1-én a népmozgalom megfékezésére a polgári rendszer fenntartása érdekében nemzetőrséget szerveztek. Ezzel a forradalom vezetői, — beleértve a Munkás- és Katonatanácsot is — egyetértettek. A megyei Nemzeti Tanács feladatát a népmozgalmak visszaszorítására indított akciók szabták meg. A falvakban ugyanis nem sikerült a zavargásokat, fosztogatásokat azonnal megfékezni, sőt a frontról haza özönlő katonaság a helyzetet csak elmérgesítette, és az eseményeket balratolta. A megyei Nemzeti Tanács tevékenységének jó részét éppen a falusi lakosság életének békés mederbe terelése kötötte le. Ez azonban a régi rend védelmét jelentette. A tanács személyi összetételénél fogva is alkalmasnak látszott e szerepkör betöltésére. Tagjait és elnökét a volt ellenzéki pártokból küldték a tanácsba, de részt vettek annak munkájában olyan személyiségek is, akik pártpolitikával kimondottan nem foglalkoztak, de közéleti szereplésükkel tekintélyt szereztek maguknak, s ezt a háború alatt is sikerült megtartaniok. Személyi összetételben a társadalom vagyonos részeit tömörítette, akiknek érdekükben állott az osztálytársadalom fenntartása, így találjuk ott pl. Mattá Árpád, Reich Alfréd, Rosenczweig László, Farkas Pál, Manndorf Géza, Grünfeld Pál földbirtokosokat. Prohászka Ottokárt, az egyházi nagybirtok képviselőjét, Grieger Miklóst, a keresztényszocialista szervezetek neves személyiségét és parlamenti képviselőt. A birtokos parasztságot Takács János polgárdi és Guti Gábor magyaralmása gazdák reprezentálták. Takács János Polgárdiban a hadikölcsön jegyzésekben szerzett „érdemeket", és ezért uralkodói elismerést, majd háborús érdemrendet is kapott. Ugyanakkor a forradalom idején köztársasági érzelmeiről különösen sokat beszélt. Nem lehet vitás, hogy ezek a népmozgalmakat ellenséges érzülettes kezelték, és ezért szerepük e tekintetben rendkívül negatív. A tisztviselők közül Kenessey Gyulát, a megyei Függetlenségi Párt egyik vezetőjét, majd Ármos Jenőt, Kálmán Vincét, Heltay Jenőt és Szüts Jenőt találjuk a tanácsban. Nyilvánvaló, hogy a tisztviselők jelenléte a közigazgatási és a politikai szakértelmet jelentette. A tanácsnak hivatalosan nem volt tagja Szüts Jenő alispán, de minden alkalommal megjelent és tevékenységét erősen befolyásolta. A polgári egyének