A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején

lépett Szende Pál pénzügyminiszterrel, akit a tárgyalás eredményéről értesített. A pénzügyminiszter, ekkor arról tájékoztatta már a párt elnökét, hogy mindkét törvényhatóság külön kormánybiztost fog kapni, Kövess Emilt pedig leváltják. A gyűlés további részében Wagner József Velinszky Lászlóhoz hasonlóan a hatalom átvételét vetette fel7Hangoztatta, hogy ha a kormánybiztos szerda reggelig (tehát: február 5-én) nem érkezik meg, akkor a Megyeházán a kormánybiztosi jogkört vegyék át. Szabó Ernő a Katonatanács nevében biztosította a gyűlés részvevőit, hogy az itt született határozatokat a fegyveres erők is támogatják, és végrehajtásukat ezúton is biztosítani fogják. A kormánybiztosok a gyűlés által kitűzött határidőre nem érkeztek meg. így a hatos direktórium — Szabó Ernő elnökkel az élen, majd a tagok: Velinszky László, Steiner Jákó, Pálinkás Sebő, Pajzs Pál, Wagner József — ezenkívül fegyveres katonák és a 32 tagú ellenőrző bizottság kíséretében a Megyeházára ment. Itt összehívták a tisztviselőket, és közölték velük, hogy a Munkás- és Katonatanács megbízásából a hatalmat átvették, amelyet a kormánybiztos megérkezéséig gyakorolnak. E napon megjelent sajtóközlemény szerint a hatos direktórium öntudattal áll helyt, s a forradalom továbbfejlesztését kívánják elősegíteni. A reakciós erőket ugyanakkor megfenyegeti: „még nem égett le egy kastély sem. még nem lógott egy mágnás sem lámpavason... de ne higgyük, hogy nem is fog... majd a fejükbe verjük, hogy még nincs vége a forradalomnak."

75 A hatos bizottság hatalomrakerülése, és eredményes működése a baloldal kiteljesedett politikai erejét tükrözte. A sajtó a néphatalom megvalósulásáról írt: „A megye a proletárságé, a becsületes forradalomé, a népköztársaságé."

78 A hatos direktórium működése idején sikerült javítani a város és a megye ellátatlanjainak a helyzetén, továbbá: most már igazgatási úton is szorgalmazhatták a szociáldemokrata szervezkedéseket a falvakban, illetve a földmunkás szervezetek teljes kialakításának munkáját. Február 12-én megyei jegyzői értekezletet hívott egybe a hatos bizottság. Itt a munkás-, illetve néphatalom melletti hűségnyilatkozatok egész sora született meg,

77 és a szocialista eszmék népszerűsítésére, a pártszervezetek patronálására szólították fel őket. Wagner József pedig proletárdiktatúráról beszélt a szociáldemokraták kongresszusán, amelyet a fővárosban éppen ezekben a napokban tartottak. Felszólalásában bejelentette, hogy a Munkás- és Katonatanács — a mágnások puccsa után — Fejér megyében és Székesfehérváron a hatalmat átvette.

78 Köztudomású, hogy ez még nem jelentett proletárhatalmat, még akkor sem, ha ezt annak nevezték. A hatos bizottság a megyei bizottságok és választmányok funkcióját gyakorolni kezdte. 11-én például közigazgatási bizottsági ülést tartottak, ahol Szabó Ernő elnökölt, a határozatokat pedig a bizottság tagjai hozták. Elrendelték a fegyelmit az alispán és a tisztifőügyész ellen. Kövess Emil kormánybiztossal együtt ugyanis mindkettőjüket állásukból felfüggesztette a belügyminiszter. Most a Közigazgatási Bizottság helyett fegyelmi biztosokat rendelt ki az eljárás lefolytatására.

79 Ugyancsak latba vetették erejüket, hogy a kinevezendő kormánybiztosok a szociáldemokrata párt elképzelésének megfeleljenek. Már február 6 körül megérkezett a hír, hogy Székesfehérvár kormánybiztosa, Horváth János szociáldemokrata párti egyén lesz, de a megye függetlenségi (Károlyipárti) kormánybiztost fog kapni. Ezzel a baloldali politikai szervek, különösen a szociáldemokrata párt vezetősége nem értett egyet, és korábbi törekvéseiknek igyekeztek híveket szerezni a kormánynál is. A belügyminiszter ismét Hamburger Jenőt küldte a székesfehérvári Munkástanácshoz, hogy a kormány akaratát vigye keresztül. Ezután született meg egy kompromisszumos megállapodás, amelyet hivatalos nyilat-