A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején
párt, a keresztényszocialistáknak — erős táboruk van. Ugyanakkor teljesen polgári befolyás alatt állott a megyei Nemzeti Tanács. Ebben csupán 4 szociáldemokrata küldött — Benkő Ferenc, Czák Ignác, Fekete József, Steiner Géza — és 2 radikálispárti — Pajzs Pál és Radnay Sámuel — volt. A többi tag a függetlenségi pártból és a keresztényszocialista szervezetekből rekrutálódott. Tagjai között nagybirtokosok, magas egyházi és világi tisztségeket betöltő személyek is voltak. Az események bár nem kedveztek teljes mértékben a baloldalnak, mégis az ő malmukra hajtották a vizet. Ez a február 3-iki megyei közgyűléssel kezdődött, amely után már nem volt vitás, hogy a kormánybiztosnak véglegesen távoznia kell, és ideiglenesen a hatalom a Munkás- és Katonatanács kezébe került. 5. Ellenforradalmi megmozdulás a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén. Február 3-án a jobboldali politikai élet demonstrációjára került sor Székesfehérváron, a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén. A közgyűlést előkészítették. Az állandó választmány január 31-én ülésezett. Február 2-án Ágoston Péter megjelent az alispánnál, aki közölte vele, hogy 3-án közgyűlést tartanak. Erre a néptörvény lehetőséget adott, mivel csak a városi törvényhatósági bizottságok közgyűléseit függesztette fel. A megyegyűlésre a szokottnál is nagyobb számban jelentek meg a törvényhatósági bizottsági tagok. A megyei tisztikar bizottsági tagjain — alispán, főjegyző, másodjegyző, tisztifőügyész, árvaszéki elnök, tisztifőorvos, két aljegyző, hat árvaszéki ülnök, négy járási főszolgabíró, — kívül ott voltak a megyében élő nagybirtokosok közül; Károlyi József, Zichy Rafael, Cziráky Antal, Széchenyi Viktor, Batthyány Lajos, Batthyány Gyula, Zichy János, Eszterházy László, Szluha Pál, Szluha Aladár, Ivánka Géza, Manndorf Géza mágnások: az egyházi élet vezetői közül pedig Prohászka Ottokár megyéspüspök, Magdits István, a keresztényszocialista szervezetek vezetője, Grieger Miklós sóskúti plébános, országgyűlési képviselő, Wéber Márton zirci apát. Nagy számmal voltak jelen a középbirtokosok, akik jelentős politikai szerepet játszottak a megyei közéletben: Nedeczky Griebs Viktor, Meszlényi Pál, Sigray Béla, Nagy Pál, Farkas Géza, Verebi Végh István, Kommer Gyula, Meszlényi István, Koller Tivadar. Ezenkívül részt vett még a közgyűlésen 27 községi jegyző is, akik a törvényhatósági bizottság tagjai voltak, A közgyűlésen Kövess Emil kormánybiztos elnökölt, aki 113 -tagot üdvözölhetett a megnyitó során. 69 Az ülés elején felszólalt Steiner Géza, aki Pajzs Pál és Katona Nándor kíséretében a megyei Nemzeti Tanács, a szociáldemokrata párt és a Munkásés Katonatanács megbízásából megfigyelőként vettek részt a közgyűlésen. 7 o Steiner Géza a napirend ellen is felszólalt. Hangoztatta, hogy az adonyi főszolgabíró •választása nem tartozik a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, mert ilyen horderejű kérdésben a megyének ez a testülete nem határozhat. A megfigyelőket ezután durván sértegetni kezdték. A tisztifőügyész és Mattá Árpád bizottsági tag pedig egyenesen „kioktatták" őket, hogy mennyire illetéktelen volt a közgyűlésen az ő megjelenésük. A főszolgabírói választást megejtették; Meszlényi Bélát ültették erre a tisztségre, szolgabíróvá pedig Lauschmann Gézát választották. 71 Ezek után került sor az alispán január havi jelentésének a tárgyalására. Ehhez szólt hozzá Károlyi József, és azt bírálva, határozati javaslatot nyújtott be, amelyben a polgári kormányt bírálta, és bizalmatlansági indítványt terjesztett elő. Ebben Károlyi József a kormányzat valamennyi vívmányát elítélte, tevékenységét nemzetvesztésnek minősítette. A törvényhatósági bizottság nevében az ezer éves Magyarország területi integritásához,
