A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Farkas Gábor – Kállay István: Fejér megye az első világháború idején
álláspontot a Monarchia részéről gyengeségnek minősítették, és a nyugati német támadásról közölt harctéri jelentéseket is fejcsóválva fogadták. Ez a csoport számított a németek vereségére és úgy képzelték, hogy az antant közbelépésével a burzsoá osztályrandet fenntarthatják. Az 1918. évi márciusi német támadást a hivatalos propaganda lármásan és céltudatosan tette közzé. A politikai reaüitásoikhoz szokott újságolvasók azonban rögtön észrevették, hogy a jelentések rendkívül soványak, azokat csak fényes keretekbe illesztették, hogy a szövetségesek iránti bizalmat fenntarthassák. A pacifisták meggyőződése az volt, hogy a háborút a németek hamarosan el fogják veszíteni. Meggyőződésüket azok a hírek is erősítették, amelyek szerint az antant csapatok fegyverzete felette áll a németekének. A kéisőbbi események valóban meg is győzték őket erről, és a háborúellenes csoportok egyre inkább keresték a háború utáni kibontakozás politikai lehetőségeit. 319 A függetlenségi és 48-as kör tagjai, részben a keresztényszocialista szervezetek és más háborúellenes erők 1918 nyarán, őszién a háború befejezésének kérdésében közös álláspontra jutottak. A demokratikus átalakulást azonban az egyes osztályok és rétegek érdékei szabták meg, és 1918 késő őszén, a forradalmi események során ezek a polgári politikai csoportok már polarizálódtak, és zömimel a jobboldalhoz "satlakoztak. Ekkor mutatkozott meg csak igazan, hogy milyen negatív ereohnénnyel járt a nép politikai szervezetlensége és érdekképviseletének hiánya. Ezeknek az ellenzéki csoportoknak a körében jelentkeztek ugyanis a társadalom mélyen élő és egyre erősödő ellentétek. Az uralkodó körök ellenzéki csoportjai között is hasonlóan érdekellentétek voltak, amelyek egyre láthatóbban jelezték a társadalom erősödő feszültségét, és a rendszer fokozódó politikai válságát. Farkas Gábor — Kállay István J egyzetek 1 Magyar Statisztikai Szemle XVI. (1938) 3. sz. 222. o. (A továbbiakban: Statisztikai Szemle.) 8 Farkas G.: Politikai és gazdasági viszonyok Fejér megyében a kiegyezés korában. Fejér Megyei Szemle. (A továbbiakban: FMSZ). 1967. év 37. o. 3 Fejér vármegye alispánjának iratai. Alispáni jelentések 1903. A jelentéshez csatolva a belügyminiszter 76710—1903. II. C. rendelet. (A továbbiakban: Alispáni jelentések.) 4 Statisztikai Szemle uo. 209. 5 FMSZ. uo. 37. 6 Farkas G.: Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottságának működése 1919—1944. Kézirat. (A továbbialkiban: kézirat uo.) 7 Statisztikai Szemle uo. 214. 3 Fejér megyei Levéltár. (A továbbiakban: FML.) Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Jegyzőkönyvek 1906—1917. (Továbbiakban: Megyei törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvei.) 9 Uo. 1917—1918. J ö Uo. 1914—1918. 11 FML: Székesfehérvár város levéltára. Székesfehérvár város Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyvei. (Továbbiakban: Városi törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvei.) 1914—1918. 12 Magyarország Tiszti Cím és Névtára 1917. (Továbbiakban: Tiszticímtár.) 118., 133., 134., 239., 240., 271., 401., 405., 408., 477., 541., 595. oldalak. 15 A magyar korona országainak közigazgatási térképe. (Tervezte: Raith Ernő, arány 1:1 000 000.) i* Uo.
