A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Farkas Gábor – Kállay István: Fejér megye az első világháború idején
december 18-án a Közigazgatási Bizottságba választották, 33 míg a párt harmadik kiemelkedő egyéniségét, Manndorf Gézát az Igazolóválasztmányba küldték. 3 * Az őszi közgyűlésen a bizottsági tagok a kormányt a román betörés miatt és a közellátás katasztrofális helyzete miatt is hevesen támadták. Kenessey Gyula a gabonarékvirálás módszere miatt interpellált és bírálta a hadisegélyek elosztásának az érvényben lévő rendszerét. Grieger Miklós pedig egyenesen a kormány leváltását követelte, mert a román betörés okozta lehetetlen helyzetet azzal a könnyelműséggel magyarázta, hogy a határokat védtelenül hagyták. 35 Tisza István bukásával Széchenyi Viktor főispáni széke is megingott. Hamarosan fel is mentik. 1917. július 12-i közgyűlésen búcsúzott tőle a két törvényhatóság közönsége. A felszólalók között szerepelt Kenessey Gyula is, aki több ízben hangoztatta az „ellenzéki férfiak" szerepét a megyei politikai életben. Felszólalásából kiérződött, hogy a főispáni tisztséget függetlenségi párti, vagy ahhoz közelálló politikai eszméket képviselő egyénnel kívánják betölteni. 36 Esterházy Móric csákvári földbirtokos, miniszterelnök a főispáni tisztséget az eddig ellenzékinek tartott Károlyi József fehérvárcsurgói nagybirtokosnak juttatta. Július 21-én a beiktató közgyűlésen az ellenzék úgy érezte, hogy Károlyi kinevezésével nagy győzelmet aratott. Károlyi valóban szakított elődjének a pártpolitikától szavakban független irányító tevékenységével, és már programot adó beszédében nyíltan kijelentette, hogy a reformokat szükségesnek tartja, így törekedni fog a közigazgatási, a választójogi stb. reformok végrehajtására. Nyíltan pártpolitikai álláspontra helyezkedett és úgy látszott, hogy a függetlenségi párt következetes politikusa marad a főispáni székben is. A programbeszédben keresztényszocialista eszméket is felvetett, amellvel azután az egvház jelenlévő képviselőinek tetszését nyerte meg. A keresztény-nemzeti alapra helyezkedő nagybirtokos a magyar ^aj megőrzésének gondolatával lépett fel. és ebben nyilván újszerűséget, a szociális problémák iránt érzett felelősséget látták meg a törvényhatósági bizottsági tagok. Beszélt ugyanis a közegészségügy javításairól, anva- és csecsemővédelemről, és hirdette az iskolán kívüli népnevelés szükségességét. Azon meggyőződésének is kifejezést adott, hogy a háború már nem tarthat sokáig és a háború utáni időre a rokkantak, sebesültek, hadiözvegyek és hadiárvákról való messzemenő gondoskodást helyezte kilátásba. Az ellenzékinek számító politikus a főispáni tisztséggel azonban pecsoviccsá változott, és a nagybirtokos osztály érdekvédelmét épp olyan felelősséggel látta el. mint politikai ellenfele, a leváltott Széchenyi Viktor. A háborúról is úgy nyilatkozott, hogy azt győzelmesen kell befejezni, kitartásra buzdított, mert csak így látta biztosítottnak a magvar korona országainak területi integritását. Ellensége volt mindennemű forradalmi lépésnek, a népi törekvéseket, vagy a készülő megmozdulásokat már az első napokban elgáncsolta. Helyükbe reformokat hirdetett, mégpedig olyanokat, amelyeket az uralkodó osztály vezetésével, azok érdekében kell megvalósítani. Károlyi ugyanis jól látta, hogy a helyzet forradalomra érett. Annak kitörését azonban igyekezett meggátolni. Személyes jóbarátság fűzte Esterházy Móric miniszterelnökhöz, akit a néhányhónapos kormányzata idején igyekezett befolyásolni a választójogi reform megadása kapcsán. A magyar intelligenciát tartotta a társadalom vezető erejének. Hangoztatta, amíg a magyar nemzet létezik, annak az a legfőbb ereje, hogy az intelligencia játssza benne a vezető szerepet. 37 A függetlenségi párt városi szervezetét hosszú idők óta Holly Géza ügyvéd vezette. A városi függetlenségi és 48-as párt megalakulása óta az Irányi Dániel-féle program alapján állott, s azt következetesen védelmezte is, Különösen az 1913. évi választójogi
