Evangéliumi Világszolgálat, 1956. január-március (7. évfolyam, 1-3. szám)

1956-01-01 / 1-3. szám

16 EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGALAT Szigethy Béla: A NAGYPÉNTEKI VÁD “A mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivelhogy Isten fiává, tette magát.” (János 19, 7.) — “Valaki magát királlyá teszi, ellene mond a császárnak.” (János 19:12.) Nemzetünk történetében, Ugyanúgy mint ' gyakran más népek történetében is, vannak olyan események, melyekben egész népünk vagy annak egyes kiváló fiai valami jót akartak véghez vinni, de ebben mások megakadályozták, sőt a jó véghezvitelét tervezőket megölték. Az emberiség történetében nem sok párja van annak a vér télén forradalomnak, melyet 1848 már­ciusában jóakaratu, békés szándékú, a fejlődést elő­segíteni akaró férfiak vittek véghez a magyar nemzet életében. Szabadságot akartak a népnek; szabadságot az Írónak, hogy azt írhassa, mit szive legjobbnak lát; szabadságot az embernek, hogy költözhessék, ahova akar és dolgozhassák úgy, ahogy azt jónak látja; sza­badságot, hogy a nemzet saját maga függetlenül dönt­hessen dolgai felől. Ez ellen a nemes törekvés ellen az úgy nevezett “Szent Szövetség” két nagyhatalma, Ausztria és Oroszország fogott fegyvert és mártírok vére foly a “szent” elnyomás, a zsarnokság győzelme után. Az “ő törvényük” szerint meg kellett halnia a magyarok szabadságának, mely az igazságot akarta ér­vényesíteni. Ez és sok más történeti esemény rámutat arra, hogy az igazságnak, a szabadságnak, a bölcseségnek, a jóságnak mindig rengeteg ellensége volt és van ma is. A korlátoltság, hiúság és önzés törvényeket, tévedő életformákat hoz létre és azokat ostoba konoksággal védelmezi. Aki ellentmond, azt minden módon igye­keznek eltenni láb alól. Minél élesebb az ellenmondás, vagyis minél világosabb igazságot hirdet és követ va­laki, annál nagyobb ellene a gyűlölet és az alacsony­­rendüek gyilkos összefogása. A Jézus elleni összefogás rendkívül heves volt. Ott is a “szentszövetség” emberei, a papok és az Írás­tudók keltek hadba az igazságot hozó Jézus ellen. Épp azok, akiknek hatalom és a nép igazságra veze­tésének a lehetősége volt kezében, támadták meg Jé­zust és végül juttatták keresztre. Azok, akiknek szent és igaz életet kellett volna élniük, kiknek élete Isten bennük jelenlétét kellett volna tükrözze, ölték meg Jézust azért, mert ő engedte magában diadalmaskodni az Isten Lelkét és követte mindenben a Lélek paran­csait. Feltámadtak ellene és megölték azért, mert nyilvánvalóvá lett felőle, hogy Isten benne van és hogy, ilyképpen, Jézus az Isten fia, kinek megváltó munkája és példája nyomán minden embernek Isten gyermekének kellene lennie és azt életével kellene megbizonyitnia. A vád az volt Jézus ellen, hogy magát Isten fiá­nak mondta. Milyen hosszú ideig igyekezett Jézus el­titkolni azt, hogy ő kimondottan Isten fia! Mikor meggyógyított egy nyavalyatörős embert és az felkiál­tott, hogy “Te vagy az Isten fia”, ráparancsolva meg­tiltotta neki azt, hogy ezt hirdesse. Tanítványainak is megparancsolta, hogy őt Isten fiaként ki ne nyilat­koztassák. Tudta azt, hogy azok dühét, kiknek mint papoknak és főembereknek már hivatásuknál fogva Isten szerint kellene élniök, semmi annyira fel nem ébreszti, mint ha valaki bebizonyítja, hogy lehetséges az igének emberben testté lennie, lehetséges az emberi testben a Lélek szerint élni. Egész természetesen, sokáig nem lehetett elfedez­nie Jézusnak azt, hogy ő az Isten fia, vagyis hogy olyan életet él és olyan igazságokat tud, melyek min­den addig létezett vallás, igy a zsidó vallás igazságait is minőségileg, messze túlhaladják. Uj kezdés a Jézus élete az emberiség történetében. Tanításai pedig ma­gukban foglalják mindazokat az igazságokat, melyeket előtte valaha is hirdettek, de azokon túlmenően addig nem hallott igazságokat és kijelentéseket hoznak fel­színre. így tehát Jézussal szemben mindenki csakis mint alázatos tanuló és engedelmes követő jelenhetik meg. Vele szemben senkinek sem lehet “saját igaz­sága”. Benne Isten a legnyilvánvalóban jelenik meg; valóban úgy beszél és úgy viselkedik, mint akinek hatalma van, mint aki az Atya tekintélyével jár. És éppen ez volt ellene a vád, hogy saját ma­gát Isten fiának mondja. Mindenkinek reá kell hall­gatnia, tőle kell tanulnia, őutána kell mennie. Ez há­borította fel és ijesztette meg a beképzelt és jövedel­müket féltő papokat, akik sok furfanggal és okosko­dással megalkották “a maguk törvényét”, amelyből kitünően meg tudtak élni. Eltekintünk most a fenti kérdés további fejtege­tésétől és Isten igéjét magunkra próbáljuk alkalmazni. Mi is úgy vagyunk, hogy megalkotjuk “a magunk tör­vényét”. Megvan bizonyos — többé vagy kevésbé tu­datos, illetve megfogalmazott — felfogásunk az életről, a munkáról, a teendőinkről, a civilizációról, a kultú­ráról és nem szeretjük, ha valaki annak ellentmond; sőt ha olyan dolgokról kezd beszélni, melyeknek fé­nyében Ítélet alá kerülünk, akkor a gyűlölet érzései igen hamar felébrednek bennünk. Az ilyennek a vége mindig igazságtalan cselekedet. Mindig igyekszünk megölni, megfeszíteni az igazságot. Szabadulás és az igazság érvényesülése csak azon az utón történhet, ha feladjuk “a mi törvényeinket”, a magunk képzelt igazságát és teljes mértékben át­adjuk magunkat az Isten fia, a király rendelkezésé­nek. Ez élet tanító, megváltó és példaadó királyának kell elismernünk azt, akit azzal vádoltak, hogy “királlyá teszi magát”. Valóban király volt, mert uralkodott a test bűnös indulatain, az emberi szellem nagyravágyá­­sán, a gazdagság kisértésén és azóta is uralkodik mil­lió és millió szivén. Élete teljes ellenőrzése alatt ál­lott annak az isteni, királyi gondolkozásnak, melyet odaadó, kutató imái alatt “felülről” nyert. Ezen az utón lett világunk királyává, parancsoló vezérévé, ki előtt minden térdnek meg kell hajolnia előbb-utóbb. A két vád az volt ellene, hogy Isten fiának és királynak vallja magát. Igen, annak vallotta magát és az volt. Nyomában minden hivő azzá lehet. Ezért nem megfeszíteni, hanem magasztalni és követni kell Krisztust. Ne vád, hanem hitvallás legyen az, hogy ő Isten fia és király. Ámen. EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT A SZÓRVÁNYBAN ÉLŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA MONTHLY-HAVILAP Published by Hungarian Evangelical World Service Edilor-Szerkeszlő: Rev. Béla Szigethy 1940 Clinton St., Buffalo 6, N. Y. USA.

Next

/
Thumbnails
Contents