Evangéliumi Világszolgálat, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT 15 MAGYAR CSERKÉSZET — 1953 A Magyar Cserkészszövetség, Bodnár Gábor vezetőtiszt összeállításában közreadta 1953. évi jelentését. A jelentés szerint 2,414 magyar cserkészt tart számon a Szövetség szerte a világon. Ebből 1,211 fiucserkész, 388 leánycserkész és 322 kiscserkész. A férficserkészek száma 311. A csapatok valamint a Szövetség munkáját összesen 182 cserkésztiszt irányítja. A csapatok száma 41, ebből Európában 8, Északamerikában 20, Délamerikában 9, Ausztráliában pedig 4 csapat működik. A jelentés hangsúlyozza, hogy komoly munka folyik nemcsak az egyes csapatokon belül, hanem vezetőképzés terén is, melynek eredményeképpen az év folyamán 15 tiszti és 25 őrsvezetői képesítést adtak ki. Az ausztriai, bad ischl-i jamboreen résztvettek és kiváló eredményt értek el a magyar cserkészek. Karácsonyi Szeretet-hét megszervezése, ausztráliai regősök, regensburgiak magyar sirgondozása, a “Magyar Cserkész” valamint számos cserkészkönyv megjelentetése — csak egyes kiemelkedő tevékenységek a magyar cserkészek évi munkájában, melynek lényege a csapatokon belül folyó magyar jellemnevelés. A jelentés arról tanúskodik, hogy ez felelősségteljesen és eredményesen folyik. A jelentés utolsóelőtti lapján érdekes grafikon van, “A Magyar Cserkészszövetség 41 csapatában működő 1,618 húsz éven aluli cserkész felkészültsége a magyar nyelv terén 1952 decemberében.” Az adatok a következők: Jól beszél-------- ----67.1%, olvas 48.4%, ir 28.8%, fogalmaz 22% Hibásan beszél ______ 19.8%, olvas 18.7%, ir 30.9%, fogalmaz 31.3% Gyengén beszél _______ 9.9%, olvas 15.6%, ir 17.6%, fogalmaz 18.7% Egyáltalában nem beszél 3.2%, olvas 17.3%, ir 22.7%, fogalmaz 28%, A grafikonhoz fűzött megjegyzések közlik, hogy a csapatokban természetszerűen csak olyan fiatalok vannak, akiknek szülei súlyt vetnek gyermekeik magyar tudására. A csapatok tagjainak 10.2%-a van olyan családból, amelyek Magyarországot a II. világháború előtt hagyták el; 11.8% a gyermekeknek már idegenben született. Az adatok lényege az, hogy mig a magyar gyermekek és fiatalok 2/3 része jól beszél és fele jól olvas magyarul, csak 1/5-e tudja gondolatait papírra is vetni. Minden magyar szülőnek ismernie kell ezt a statisztikát. Nem vitás ugyanis, hogy a szülők mulasztása a gyermekek magyarul-nem-tudása és elsősorban a szülők azok, akik a dolgon segíthetnek. Ez a tény, amin nem változtat egy szemernyit sem, bármilyen kifogást vagy mentséget hozzon fel valaki: idegennyelvü iskola, a szülő megfeszített fizikai munkája, idegen pajtások. És nem lehet a munka elvégzését másra sem tolni. Ha van is magyar újság, templom, cserkészet, a külföldre szakadt magyar gyermek magyarságának legközelebbi tiszta forrása: édesapja és édesanyja. Az általuk mondott magyar történelem, az általuk tanított magyar vers, az ő szájukról tanult imádság és zsoltár. A Magyar Cserkészszövetség évi jelentése a jó munka végzéséről való beszámoló mellett erre figyelmeztessen mindannyiunkat. Harsányi András. PALÁST NÉLKÜL Az itteni templomban a prédikáló lelkipásztorok nem viselnek mindig palástot. Az egyébként is közvetlenebb szószéki stílust, mely a pulpitusról elhangzó tréfát is megengedi, még egyszerűbbé teszi a külső megjelenésben megnyilvánuló keresetlenség. A figyelmet lekötő igehirdetés semmit sem veszít erejéből palást híjján. Az unalmas “papoláson” viszont a palást sem segít. Évente egyszer az egész istentiszteletet laikusok vezetik, hogy el ne feledkezzünk az egyetemes papság elvéről. Egy orvos imádkozott, ugyanő mondta el az áldást. Egy banktisztviselő olvasott a Bibliából. Egy kereskedő és egy ügyvéd mondtak rövid elmélkedéseket, inkább az egyházszervezés és vezetés tárgyköréből. A vasárnapi iskola oktatói közt egy sincs, aki hivatásos hitoktató volna. Az egyház jelenlegi egyetlen gondja, hogyan tegyen szert mielőbb helyiségekre, mert a rohanosan szaporodó gyermeksereg szétnyomja a falakat. Az egész templomi élet félreérthetetlenül kifejezésre juttatja a hívők közvetlen kapcsolatát Istennel s ebből közvetlen felelősségöket törvényei betartásáért. A lelkipásztorok, — kettő van jelenleg a párhuzamos istentiszteletek miatt — , egyszerűen ahoz segítik hozzá a gyülekezetét, hogy theológiai képzettségökkel a szentírást jobban megérthessük s az egyház alkotmányának megfelelően vezessük adminisztrációnkat. A vallásos hitelvekről kevesebb szó esik. A férfiak számára tartott biblia-órák megbeszélésein a szó hamar a gyakorlati élet követelményei szerint igazodik. A példázatok és tanítások időszerű és helyi kérdéseken át nyernek ábrázolást. A szó értelmében: gyakorlati keresztyénség a cél, vagyis hogy miképpen valósíthatók meg Krisztus tanításai adott helyzetünkben, ma. Ebből a szemléletből következően elhalványulnak hitünk tanainak mindama tételéi, amelyek az élettel közvetlen kapcsolatba nehezen hozhatók, vagy amelyek a gyakorlati keresztyén magatartást alig befolyásolják. Ennek eredményeképpen örvendetes hangsúlyt kapnak az evangéliumok lényegét alkotó krisztusi tanítások és lassan feledésbe merülnek az emberi igyekezetek, amelyek a történelmi egyház épületének stílusát koronként meghatározzák. Az egyházhoz csatlakozó uj tagoktól meglepően rövid tanuságtételt követelnek a különböző vezető protestáns felekezetek. Jóformán elfogadhatja azokat bármely protestáns atyánkfia. Ennek oka lehet az Amerikában közismert , belső népvándorlás, mely évente milliókat visz új helyekre, uj gyülekezetekbe. Ennek is megvannak a maga érdekes velejárói, amelyeknek részletezése most hoszszas volna. Ideérkezésünk alkalmával lakásunkban az újonnan lerakott fapadlót egy szakemberrel csiszoltattuk fel, kinek remek villamos hajtású gépe rövid órák alatt végezte el az otthoni viszonyok közt egyik legmegerőltetőbb munkát, melynek végzői nagy százalékban sérvet kaptak öreg korukra. Mikor az elszámolásra sor került, a szokásosnál lényegesen kevesebbet számított. “Tudom, hogy hazájukkal együtt mindenüket elvesztették és hogy keresztyének. Én is az vagyok. Azt hiszem hát, hogy esetünkben ez a számla teljesen megfelelő.” Mondhatom, hogy ez a fajta gyakorlati keresztyénség üzleti politikának is igen jó. Köztudomású, hogy az amerikai üzleti világ legmagasabb régióiban működő sok vezető ember mélyen vallásos. Szavuk sokszor egész fontos súllyal esik latba országos jelentőségű döntéseknél, amelyek nyomán a dolgozók és családjaik millióinak jóléte, vagy gondjai forog
