Evangéliumi Világszolgálat, 1952 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1952-01-01 / 1. szám
2. oldal vagy vidéki csoportokban és egy-egy férfi, nő vagy* ifjú ajkán felhangzik'az előfohász: “A mi segedelmünk legyen az Isféntől . . és utána sokszor a meghatottságtól remegő ajkakról száll az együtt énekelt zsoltár vagy dicséret. Jön a bibliaolvasás, ima, prédikáció . . . végig az áldásig ... És az ördögi erők által hazájukból elűzött magyarok szerte az öt világrész számukrá még mindig többékevésbé idegen pontjain úgy érzik, hogy az Isten, aki otthon szólott hozzájuk, most is velük van. “A szentek egyessége” valósággá válik sok szétszórtságban élő testvér számára, akik mind tudják,’ hogy láthatatlanul hatalmas gyülekezetnek ANGLIAI MAGYAR REFORMÁTUSOK KÖSZÖNETÉ A HOLLANDI EGYHÁZAKHOZ Azz Evangéliumi Világszolgálat októberi számában közöltük azt a körlevelet, amelyet a Hollandiai Református Egyházak Egyetemes Zsinatának Imabizottsága intézett Hollandia összes református gyülekezetéhez kérve őket, hogy imádságaikban emlékezzenek meg a magyar egyházról. Az angliai Magyar Református Egyház lelkésze és presbitériuma ezzel kapcsolatban levelet intézett a Holland Egyházak ökumenikus Tanácsához, melyben az angliai magyarság háláját fejezik ki a holland egyházaknak. “. . . Örömmel értesültünk arról,” — írják az angliai magyar reformátusok — “hogy a holland egyházak velünk együtt imádkoznak egyházunkért és népünkért s ezáltal az igazi keresztyéni szolidaritásról tesznek bizonyságot a világ előtt. Amikor ezt Isten előtti hálaadással tudomásul vettük, angliai egyházunk és presbitériumunk tagjai felkértek bennünket arra, h'ogy szeretetteljes köszönetünket tolmácsoljuk a holland egyházaknak. Köszönetünk a szivünk mélyéből jövő möszönet s mint ilyen őszinte felelet arra a szeretetre, amellyel a holland egyházak immár évszázadok óta kisérik és segítik a messze távolban élő hittestvéreiket. A holjand egyházaknak szóló köszönet mellett kötelességünknek tartjuk, hogy örömmel emlékezzünk meg a holland kormánynak a deportáltak érdekében tett lépéseiről. Szenvedő népünk ma nem tud kifejezést adni hálájának. Felkérjük ezért Főtiszteletii Urakat, szíveskedjenek a holland kormány előtt az Angliában s az egész világon száműzetésben élő magyarok őszinte háláját és köszönetét tolmácsolni . . .” válnak tagjaivá az írott Istentiszteletek végigélése kapcsán. Uj esztendő elején szeretettel hívjuk minden testvérünket arra, hogy az igazságot kereső és tartalmazó cikkeinken kívül mindig olvassák el istentiszteleteinket is. Ha egyedül vannak, egyedül. De ha családjuk van, akkor a család minden tagjával olvassák. Ha pedig másokat is össze tudnak gyűjteni, tegyék meg és olvassák együtt ezeket az istentiszteleteket. S mindnyájan kérjük az Istent, hogy ezeken a gyarló eszközökön át árassza ki reánk, megtépázott gyermekeire, az embert ujjáteremtő áldását: Igéjét. JOHN FOSTER DULLES Az Evangéliumi Világszolgálat októberi számában örömmel üdvözölte a japán békeszerződés tervezetét — amely azóta San Franciscóban alá is íratott — és kiemelte, hogy ez a szerződés, amely más hasonló szerződésekkel ellentétben a bosszuállás helyett a kiengesztelődés szellemében készült, tulajdonképpen John Foster Dulles, egy kiváló amerikai presbiteriánus férfiú müve. A protestáns közvélemény ugyancsak megelégedéssel emlékezik meg a japán békeszerződésről és vele kapcsolatban John Foster Dulles szerepéről. Szeptember végén ülésezett New Yorkban az Egy- \ házak Világtanácsa amerikai konferenciája, amely levélben üdvözölte John Foster Dullest és fejezte ki háláját, amiért a japán békeszereződésben egy vitális keresztyén elvnek, a kiengesztelődésnek érvényrejuttatásáért dolgozott. “Azért imádkozunk,” — fejeződik be a levél, melyet G. Bromley Oxnam methodistá püspök, a konferencia elnöke irt alá — “hogy a kiengesztelődés szelleme minél hamarább hassa át a világ minden nemzetének és népének egymással való viszonyát.” Dr. 0. Frederick Nolde, a Nemzetközi Ügyek Egyházi Bizottságának igazgatója a japán békeszerződéssel kapcsolatban annak a reményének adott kifejezést, hogy a japán békeszerződésben érvényre jutott megbocsátás és kiengesztelődés szelleme fogja irányítani a Németországgal és Ausztriával kötendő szerződéseket is. Talán — mondta Dr. Nolde — az Egyesült Államok és Oroszország egymás közti viszonyában is lehetne olyan utat' találni, amely anélkül, hogy megalkuvásra vezetne, a kiengesztelődés szellemében megakadályozhatná olyan feszültség létrejöttét, amely uj világháborút eredményezne. (Ez az ut, természetesen, csak akkor nyílhatna meg, ha a Szovjet nem Béliál, Szerk.)
