Evangéliumi Hírnök, 2003 (95. évfolyam, 1-11. szám)

2003-08-01 / 8. szám

10. oldal 2003. augusztus MISSZIÓS KÖRKÉP - MAGYAR BAPTISTA MISSZIÓ A FELVIDÉKEN Dóczé Bálint lelkipásztor testvér, a Szentpéteri (Szlovákia) körzet lel­kipásztora Detroitba is ellátogatott észak-amerikai útja során. Sokat beszélgettünk a felvidéki misszióról. Arra kértem, hogy adjon egy rövid, átfogó képet a felvidéki magyar baptista misszióról. (Dóczé testvér egyébként a Magyar Baptisták Világ­­szövetsége Szlová­kiai képviselője is.) A történelmi Magyarország felvi­dékén még a 19-ik század végén indult el a baptista misszió, amely nagyon ígéretesnek mutatkozott. Előbb Negyeden, majd Marcelházán, végül Szentpéteren 1908-ban alakultak a gyülekezetek, amelyek bölcsői voltak a misszió továbbterjedésének. Olyan szépen fejlődtek ezek a gyülekezetek, hogy az akkori Magyarországi Baptista Egyház vezetősége jónak látta, hogy egy lelkipásztort küldjön erre a vidékre. 1911-ben Alexovics György átköltözött Negyedre (Udvarnoki András javas­latára). Alexovics testvér buzgón mun­kálkodott egész életén át, Pozsonytól Kassáig, sőt Munkácsig - az egész Felvi­déken. Sok akadályba ütközött, de mégis terjedt a misszió. A magyar misszió első nagy traumája Trianon volt, amikor is a felvidéki magyarok kívül kerültek Magyarország határain; a második pedig a Benesi dekrétum határozata értelmében megvalósított erőszakos lakosságcsere - 1947-48-ban. Ekkor mintegy száz gyülekezeti tagot áttelepítettek Csehsz­lovákiából Magyaroszágra. Helyettük Szlovák testvérek jöttek Magyaror­szágról. így jöttek létre a mostani dél Szlovákiában jelenleg is működő, jólle­het magyarul is értő, de identitásukban szlovák érzelmű testvérekből álló gyü­lekezetek. Ezek nagyobb részében ma már csak szlovák nyelven folyik az istentisztelet (pl. Naszvad, Nagysalló, Bagota, Panyidaróc, Léva). Itt kell megjegyeznem, hogy néhány olyan nagyobb múlttal rendelkező gyülekezet, mint Pozsony, Kassa, vagy Losonc az elmúlt két évtized során fokozatosan elszlovákosodott. Az elmúlt évtizedben a Komáromi Gyülekezetben az evangélizációs munka terén kiváló Barkóczi Sándor lelkipásztor szolgálatai nyomán jelentős ébredés indult a magyar lakosság között is. A gyülekezeti munka azonban a gyüle­kezeti tagok többségéhez igazodva a szlovák nyelven folyik Komáromban. A testvérek abban a néhány kis gyüle­kezetben, ahol csak magyar nyelven folytak az istentiszteleteket fontosnak látták, hogy létrehozzák a Szlovákiai Magyar Baptisták szervezett közösségét, ami Isten kegyelméből létre is jött 2000. augusztus elsejével. E misszió központja Szentpéteren van. Mielőtt a misszió munká­tokról részletesebben is szól­nál, légyszíves tájékoztass bennünket Szlovákia lakos­ságáról, különös tekintettel az ott élő magyarokra. Szlovákia lakossága ötmillió háromszázezer. A legutóbbi sta­tisztikai felmérések szerint a lakosság 10 százaléka vallotta magát magyarnak. Ezek a magyarok Szlovákia déli részén tömörülnek, ahol a községek jórésze majdnem teljesen ma­gyar ajkú, többségében római katolikus, illetve református felekezetűek. A baptisták létszáma ugyan elenyésző, de missziós lelkesedésünk nagy. Szüksé­günk lenne több munkatársra, lelki­­pásztorra, misszió-munkásra. Örülünk annak, hogy egy éves amerikai tanulmányi útjáról visszatért Fazekas Pál testvér; reméljük, hogy megtalálja helyét ebben az országos méretű misszió munkában. Annak is nagyon örülök, hogy Bánszky Tibor testvér visszaköltözik Szlovákiába, miután az Operation Mobi­lization missziós szervezet képzésében részesült az elmúlt évben. Közvetlen munkatársam Bresztyák A t­­tila, körzetünk missziómunkása, aki a Budapesti Baptista Teológia levelező hallgatója. Tehát Szlovákiában, több mint félmillió magyar között a Szentpéteri Gyülekezet és körzete képviseli a magyar baptista missziót. Mutasd be olvasóinknak ottani szolgálatotokat. Bár szolgálati területünk nagy, a Párkánytól Negyedig terjedő régió, testvéreink egysége, áldozatkészsége, lelkesedése örömteljessé és könnyűvé teszi szolgálatunkat. Körzetünk testvéri­sége csupán 50 fő, többségében idős, nyugdíjas testvérek, akik hűségesen kitartottak az Úr Jézus követésében és szolgálatában. Gyülekezetünkre, Isten kegyelméből, az elmúlt évben a mozgás volt jellemző, a célzott, szervezett, koncepciós tevékeny­ség. Megelőzte tevékenységeinket a szenvedélyes imádkozás, hogy megis­merjük Istenünk velünk kapcsolatos akaratát, szándékait és utait. Teljesen Istentől függve, az Ő munkálkodására és erőforrásaira akartunk alapozni. Kértük Istent, láttassa meg velünk, hol munkál­kodik, hogy csatlakozhassunk Hozzá. És az elmúlt évben nagyon sok olyan történésnek voltunk szemtanúi, amit csak Isten munkájával lehet magyarázni. Úgy ismertük meg Istenünket, ahogyan soha azelőtt. Nagyon hálásak vagyunk Iste­nünknek, hogy bevont minket az Ő tevékenységébe. Az elmúlt év elején egy református testvémő, szociális munkásként megis­merte és figyelmünkbe ajánlotta a községünkben élő sok hátrányos hely­zetű, szörnyű életkörülményekben élő gyermeket. Felekezetközileg álltunk az Ur elé ezekért a családokért és gyermeke­kért. Istenünk vezetésével és segítségé­vel, felekezetközi összefogással sikerült megszervezni és megvalósítani az ingyenes nyári táborozást a közsé­günkben és környékén élő 40 hát­rányos helyzetű gyermek számára. Az itthon maradt testvéreink biztosították az imahátteret, az ott levők pedig tapasz­taltuk Istenünk jelenlétét, munkáját. A táborozás óta a Szentpéteri Gyer­mekmisszión belül van rendszeres foglal­kozás ezen gyermekek számára. Baptista imaházunk felújított kistermében tartjuk hétről hétre a foglakozást. Két csoportra osztva, feladatunk az életkoruknak megfelelő tanítás, a szoros kapcsolat és a lelki közösség kialakítása, valamint a Krisztus melletti döntésük elősegítése. Nagy öröm számunkra, hogy ezek a gyer­mekek egyre közvetlenebbek, az eddig szinte soha sem hallott bibliai üzenetekre nyitottak, fogékonyak. Nagyon szüksé­gesnek látjuk a családjukat is átfogó missziót és hisszük, hogy e szerény, bár jelentős kezdet kibontakozik majd Istenünk vezetése és tökéletes időzítése szerint. Erre nézve imádkozunk szak­képzett, odaszánt munkásokért. Az elmúlt év januárjától májusig és októbertől ez év áprilisáig félállású munkatársa voltam a Szlovákiai Timóteus Társaságnak, a “Jézus élete” című filmet vetítettem városokban és fal­vakban. Missziómunkásunk és fiatal­jaink önkéntes segítségével mintegy 5500 embernek vetítettük le a Lukács evangéliuma szerinti Jézus életét. Jó volt látni és tapasztalni milyen szomjasan, nyitottan fogadják a környékünkön élő emberek az evangéliumot, a szünetekben elhangzó személyes bizonyságtételeket. Könnyes, sóvárgó tekintetük által üzent nekünk Isten, hogy az aratnivaló sok ezen a tájon is. Örömmel fogadták szinte kivétel nélkül az ajándékba adott Szentírást. Mintegy 6000 Bibliát osz­tottunk szét és 3 millió szórólapot (A négy lelki törvény). Gyülekezetünk szintén nagy örömmel ismerte fel ebben a

Next

/
Thumbnails
Contents